Budapest, 1947. (3. évfolyam)

11. szám - BÁRÁNY TAMÁS: Oszi séta a Németvölgyi-temetőben

I» A R Á \ Y T A >1 A S a németvölgyiül! negyvennyolcas lemelőben Cserna-Gink felvételeivel NEMCSAK a halottak napjának évenként ismétlődő időszerűsége, s nem is csupán ez az emlékezésre indító alkalom adja okát őszi sétánknak itt, a Németvölgvi-temető hullólombú fái alatt. Hisz az elköltözőitekre való emlékezés minden esztendőben lerója kegyeletét november elején ; mégis, az idei halottak napjának, alig két hónappal a szabadságév beköszöntése előtt, úgy érezzük, különös jelentősége van. A jövő esztendő országraszóló ünnepségeinek során bizonyára sok szó esik a hősökről, akik életüket adták a szabadságért, s kegveletes beszédek emlékeznek majd a nagy nemzeti forradalom történeti jelentőségű szereplőire. Ez a sétánk azonban a szabadságharc névtelen hőseinek emléke előtt tiszteleg, azok emléke előtt, akiknek nevét nem a történelemkönyvek őrzik, csak sírkövek, vagy tán még azok se, csupán jeltelen sírhantok valahol ; de emlékezik rájuk az utódok hálás kegyelete. A NÉMETVÖLGYI-TEMETŐ nem régen ad otthont a negyvennyolcas honvédek sírjainak. A honvédhősök, akik a budai vár 1849. évi ostrománál estek el, azelőtt részint a régi tabáni temetőben nyugodtak, részint a vízivárosi temető sírhantjai alatt. A főváros a harmincas évek végén határozta el, hogy egyhelyen gyűjti össze a szabadságharc hőseinek földi maradványait, s erre a célra a Németvölgyi-temető néhány kiürített sírtábláját jelölte ki. Ekkor került át ide a tabáni temetőből az a díszes obeliszk is, amit még 1870-ben emelt a főváros közönsége a budai várat ostromló honvédsereg hősi halottainak emlékére. A RÉGI VÍZIVÁROSI TEMETŐ honvédhalottai jórészt az ostrom előtti járőrcsatározások áldozatai. A sebesült honvédeket a Széna-téri régi János-kórházba vitték, s akik közülük ott meghaltak, azokat a közeli vízivárosi temetőben hantolták el. Tizenkilenc honvéd sírját sikerült itt fellelni. Ugyancsak ide temették az osztrák várvédő sereg mintegy 420 halottját, köztük a várparancsnokot, Hentzi tábornokot is. Amikor Hentzi szobrát 1899-ben a közönség sürgetésére végre Bécs elvitette a Szentgyörgy-térről, ahol közel félszázadon át bántotta a nemzeti önérzetet, felnyitották a Hentzi házaspár vízivárosi kettős-sírját. A tábornok özvegyének, Bertalan Eleonorának tetemét sértetlenül találták, mennyasszonyi ruhában ; Hentzi koporsójának helyén azonban egy kutya csontvázát lelték. Magának a tulajdonképeni május 21-ik várostromnak hősi halottait a tabáni temetőbe temették. 1939 novemberében tárták fel az ügynevezett »Honvédsírt«, s ekkor 168 csontvázat szedtek ki a háromrészes, óriási közös sírból. Az északi sírgödörből 66 férfi csontváza került napvilágra ; ezek voltak a 21-iki roham hősi halottai. Tőlük délre, egyes és kettes sírokban feküdtek az ostrom naponkénti halottjai, s a déli nagy sírgödörben az ostrom első napjainak katonai, polgári és gyermekáldozatai. ÚJ HELYÜKÖN, a Németvölgyi-temetőben szintén közös sírba kerültek a közös honvédsír tetemei, s külön sírokba azok földi maradványai, akiket már a tabáni temetőben is külön helyre temettetett annak idején a családjuk. Az obeliszktől északnyugatra fekvő síriWö 391