Budapest, 1947. (3. évfolyam)

10. szám - VÉNASSZONYOK NYARA

)NYO К А írból, leraktuk szükség rájuk t kis nyár már у, csökkentett i régi, de nem Reggel tétova •ényben, aztán iát választjuk, lyálfoszlányok kavarognak a A földeken a ményevesztett elmúlás némaharsányságok к ideje még. zenti a levelet, •a indulót. De ág körül, hisz fa. Csak a napltjai játszanak t nevetés apró reon. Csak a í, a vigasztalóé; lő tűzgolyó, ligetünk — s a nyárnak a ,n is dologtalan i üres székeket, . Mindenki vár szülődikíndiil bennünk, lpattant üveg, ; aztán megáll fem is ősz még. L'Été de la Saint-Martin Fotó: Cserna —Gink