Budapest, 1947. (3. évfolyam)

10. szám - VÉRTÉS LÁSZLÓ: Budapest barlangcsodái

a hajdani forráskürtő szabályos csőszerű járata. Idegenforgalmi célokra alkalmatlan, mert folyosói szűkek és nehezen megközelíthetők. A most elmúlt háborúban egy részét óvóhelynek használták. NEGYEDIK A SORBAN 'a Mátyáshegyi barlangbejárata közvetlen a Pálvölgyiével szemben, a Szépvölgyi-útról nyílik. A háború alatt a Futura kibővítette üregeinek egyrészét, raktárakat és óvóhelyeket épített bele. Az alsó járatokhoz szerencsére nein nyúltak, s így gyönyörűen csipkézett, gömbölyű vájatokkal díszített korróziós folyosói és kürtői épségben maradtak. »Kristály-termében« szokatlanul nagy, víztiszta mészpát kristályokat gyüjthetünk, az »Óriásterem« pedig a Budai hegység legnagyobb barlangürege. A Mátyáshegyi barlang is liévvízi eredetű, falai csupaszok, amit annak tudhatunk be, hogy az egész barlang szokatlanul száraz. Ez a négy üreg mondhatnók testvérbarlang, mert kialakulásukban ugyanazok az erők játszottak közre és megközelítőleg azonos geológiai adottságaik révén járataik elhelyezkedésében is hasonlítanak. Azonban nem egyszerre keletkeztek, hanem minél magasabban nyílnak, annál idősebbek, mert a hőforrás annál régebben tört fel bennük. Ilyen alapon legrégibb a Ferenchegyi-, utána a Szemlőhegvi- és legfiatalabb a Pálvölgyi- és Mátyáshegyi barlang. Azt is feltételezhetjük, hogy a két elsőnél a karsztvízszint süllyedése sokkal lassabban ment végbe, s ennek következtében a bennük sokáig nyugodtan álló melegvizű tónak volt ideje mésztartalmát aragonit képében kiválasztani. Melegvíz hozta létre a Várhegy sziklapincéit is, azonban itt az üregek kialakulása másként játszódott le. A jégkorszak elején a Duna ártere a Várhegy tetejének szintjén volt. A hatalmas ősfolyam ide rakta le nagyobb árvizek idején kavics- és homokhordalékát. Itt törtek fel a hőforrások, miután áttörték a kavicsot és az alatta fekvő budai-márgát. Valószínűleg nem volt gyors lefolyásuk, hanem tavacskákat képeztek és dús mésztartalmukat lerakták a kavics tetejére. Mikor a források lejjebb húzódtak, a vizek nem tudtak a mészkő tetején feltörni, hanem részint kibővítve a tufa természetes üregeit, részint a laza inárgát és kavicsot kimosva a mészkő alatt folytak el. Mire a Várhegy a mai alakját megkapta és a források még lejjebb szálltak. a márga tetején, mint óriási sapka ült az összevissza furkált mészkőtömb. A MAGUKRA HAGYOTT ÜBEGEKET már a történelem hajnalán menedékül használta az ember és azóta is majdnem állandóan lakja. A szűk járatokat kibővítették, az egyes üregeket összekötötték, hogy ostrom idejére egérutat nyerhessenek, vagy hatalmas víztartályokat építettek bele. A mult században a város rendeletileg kötelezte a budaiakat, liogv a pincéiükből nyíló üregeket közbiztonsági okokból tömjék be. Néhány évvel ezelőtt újból kitisztították a várpincék üregeit, egyes részeiben óvóhelyeket, kórházakat építettek, más részeit megnyitották a nagyközönség előtt. Ma nagyrészt újból üresen állnak termei, csak egves részeiben rendeztek be penicillin gyárat. A Várpincék labirintusa kétségtelenül érdekes látványosság, de nem annyira mint barlang, hanem mint mesterségesen épült katakomba, történeti emlék. Ha a kiöregedett és elárvult forrásbarlangoktól leszállunk a Duna partjára, a Gellérthegy és Rózsadomb tövében megtaláljuk a ma is élő, aktív hévforrások sziklaüregeit. A 9-es villamos mellett, a Gellérthegy alatt bizonyára feltűnt mindenkinek az egymás mellé sorakozó sziklakapuk sora. Némelyiket titokzatos fa- és vasajtók zárják el, mások feketén, egyáltalán nem bizalmat gerjesztőn tátongnak. Az utóbbiak mesterséges üregek, de amelyiken ajtó van. az forrásbarlang. Ha bemerészkedünk rövid folyosójukba. dacolva a 40—45 fokos hőséggel, tettenérhetjük a hévvizeket, amint szorgalmasan oldják, alakítják, díszítik a sziklafalakat, mielőtt a Rudas- vagy Lukácsfürdő medencéjébe folynának. * * * Vannak azonban nem — vagy nem biztosan — hévforrási eredetű barlangjaink is. Legismertebb közülük a pálosok barlangkápolnája a Gellérthegy délkeleti oldalában. Valamikor Szent Iván barlangnak nevezték és az a monda járta róla, hogy híres gyógyító remetének adott szállást. Messze földről zárandokoltak ide a gyógyulást kereső sánták, bénák, s a remete gyógytudománya mindig segített — hála a barlang nyílása alatt gőzölgő sáros tónak, amiben a bölcs tanácsára betegek tömege áztatta nyomorék tagjait. A sáros, melegvizű tócsa eltűnt, helyét most a Gellért-tér villamossínekkel szaggatott kőburkolata foglalja el. Néhány méterrel a kövezet alatt nagy, oszlopos betoncsarnok van, kristálytiszta forró víz buzog benne, mely a Gellértfürdő medencéjét táplálja. Ma is felkeresik a sánták, reumások áldott vizét és gyógyulást lelnek benne. Szent Iván barlangjában pedig kápolna épült, alatta a pálosok tornyos remetelaka. A barlang agyagjában elpusztult épületek romjait és jégkori ősállatok kövült csontjait találták. Szcmlőhegyi barlang. Kutyaszorító Corridor in the Szcmlfíhegy caves riemepa CeM/iexeai.. KyTHCOpHTO Le »Kutyaszorító« de la grotte de Szemlőhegy 363