Budapest, 1947. (3. évfolyam)

9. szám - BORBIRÓ VIRGIL: A budapesti Nemzeti Stadion

Le Corbusier 100.000 személyes stadionterve (1936.) ripoSKT CraAHOHa Ha 100.000 MecT. [Jle Kop6y3HC, 1936.) inkább perifériális részei szolgálhatnak, amelyek egyúttal a környező kerület sportpályáinak is tekinthetők. A főpályákat, a Nemzeti Stadiont, rendeltetésszerű hivatásánál fogva nem is szabad állandóan használni, a gyepet kímélni kell, azt állandó használattal elkoptatni nem szabad, különösen károsodna az állandó használattal a magunk száraz klímája mellett. Ezenfelül a nemzeti stadionok nagy tribünje, amely legalább 80—100.000 főnyi tömeg befogadására alkalmas nagyságban szokott épülni s minő ritka egy olyan sportesemény, amelyre Budapesten 30—35.000 főnyi tömeg egybegyűlik — kisebb sporteseményeknél, de még ezen legnagyobbaknál is, egy százezerfőnyi ülőhelyes arénában a 15—30%-os látogatottság inkább kínos, mint lelkesítő hatással van. Ezenfelül egy ilyen nagy tribün üzembehelyezése, vagy állandó üzembentartása roppant költségekkel járna, amelyek éppen a kisebb látogatottságú versenynapokon terhelnék meg az üzemet. És vájjon a klubérdekeket nem sértené-e, ha egy kisebb pályán jó eredményű válogatott mérkőzést az egyesület a Stadionban rendezhetné csak, nem pedig a saját pályáján? Emlékeztetek arra, hogy a klubok féltékenyen őrzik a pályaválasztás jogát! így már közelebb jutunk annak a kérdésnek a vizsgálatához, mi is a lényegi hivatása egy Nemzeti Stadionnak? Nem egyleti pálya, nem kerületi edzőtér, hanem a nemzet legmagasabb testi készségeinek ünnepi küzdőtere, ahol országos jelentőségű sportesemények, egyszer-egyszer nemzetközi sportesemények, egyszer talán világesemények zajlanak le óriási tömegek előtt. Éppen ezért úgy hiszem, hogy a kiválasztás kérdésébe a klubok vagy kerületek kevésbé — saját egyéb érdekeiket hangoztatva — szólhatnak csak bele, másfelől a kimagasló nemzeti jelleget kell mindenképen biztosítani, amely azt követeli, hogy a Nemzeti Stadiont szépséggel teljes, biztonságosan és aránylag könnyen, gyorsan megközelíthető helyen kell megteremteni. Ez persze nem jelentheti egy kétmilliós városban mindenütt a közvetlen közelséget, — ellenkezőleg, a Nemzeti Stadionban lejátszódó események ritkasága a nagyobb távolságnak kárát nem láthatja, — hacsak nem jelent ez a nagyobb távolság leküzdhetetlen nehézségeket. Mindennek kielégítése csak azáltal válik teljessé, hogyha a terület a sport, higiénia és biológia minden igényének is kifogástalanul eleget tesz. Hasonló-Stádium plan by Le Corbusier. to accomodate 100.000 (1936) Projet d'un Stade, avec 100.000 places (Le Corbusier, 1936.) képen legnagyobb fontosságú az, hogy a területen minél több sportnak küzdőterét lehessen kialakítani, hogy az egybegyűlt százezres nézőközönség számára bőséges mozgási terület álljon rendelkezésre az érkezéskor, a szünetekben és a verseny végén, a tömeg szétoszlásakor. Hogy e kérdéseket miképen kell megoldani, arra, mint annyi sok más vonatkozásban, ez esetben is az európai kultúra nagy tanítómesterei, az olimpiai gondolat megteremtői, a hellének adnak választ. Úgyszólván minden görög városban állottak kisebb-nagyobb korábbi vagy későbbi években épült egyszerű vagy pompásabb stadionok. Athenében, az Akropolis alatti terraszon, a város alsó szélén épült meg a stadion, kilátással a Meandrosz folyó síkságára, a meszszebb kéklő tengerre. Miletosban egy szépséges formájú tengeri öböl partján állott a stadion. Tehát ezek a városi stadionok is szoros kapcsolatban állottak a görög táj legtipikusabb adottságaival, — de a görögség igazi nagy nemzeti stadionjait a legszebb, legfenségesebb természeti környezetbe ágyazták bele : az olympiai stadion az erdős dombvidék közepén elnyúló Altis tisztására, a tragikus alaphangulatú Delphiben pedig a Parnassus meredek sziklafalának lábánál, a szent kerület fölött épült a stadion, amelynek ülősoraiból belecsodálkozhattak az iteai öböl kékségébe és azon túl délre elnyúló Peloponezos hegyébe. Az ilyen környezetben a végsőkig megfeszített emberi test játéka mint látvány és élmény beleolvad a természet szépségeibe. Olympia és Delphi játékai a hellén nemzet ünnepei voltak, a hellén öntudat ünnepei, amelyekhez a nép nagyrésze zarándokolni indult. Ne felejtsük el azt, hogy Olympia légvonalban is 180 km-re volt Athéntől, tehát 10 napi járóföldre — de a delphii zarándoklat is legalább négy napot igényelt. És mégis megteltek a stadionok márványlépcsői! Az ünneplők egyrésze hajóval érkezett, az itáliai Magna Graeciából, Kisázsiából. A versenyen való aktív vagy passzív részvétel tehát heteket igényelt. A losangelesi és berlini olimpiászok résztvevőinek nagyrésze napokat, sőt heteket utazott. A budapesti Nemzeti Stadion ünnepi versenyeihez még a mai viszonyok között is egy napi utat kell megtenni népünk nagyrészének. Mindezek fényében kissé megmosolyogtatnak azok a vizsgálatok, amelyek a 7—10 km közötti távolságkülönbséget finoman mérlegelik és egy y2 km-rel közelebb eső pályát szív esen részesítenének előnyben. Fel kell tehát vetni azt a kérdést, hogy a budapesti Nemzeti Stadion elhelyezésénél csakis a budapesti sportbarátok kényelméhez kell-e alkalmazkodni, csak az egyik vagy másik sportklub érdekeltjeinek kerületi elhelyezkedése az irányadó, avagy pedig hogy a kérdést az egyik vagy másik fővárosi kerület előnyös fejlődési érdekei hivR-tottak-e eldönteni ? Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a távolságot ne kellene mérlegelni. a jó közlekedés kérdését ne kellene a lehetőség végső határáig megoldani. Kényelmes, gyors vasúti és hajó-, biztonságos gépkocsiközlekc -dést, ezenfelül az út egyrészén kellemes gyalogközlekedést kell biztosítani, — sőt ezek kombinációjával is számolni kell. A berlini 1936. évi olympiász stadionját, a második világháború előestéjén, hatalmi csoportosulásoktól, politikai világnézetektől függetlenül, egyaránt tökéletesnek minősítették a világ népei. Alkotója Werner March, aki maga is kitűnő és lelkes sportember, a következő évben Budapesten tartott előadásában reámutatott arra, hogy a hétvégi sportünnepélyek alkalmával egyenesen kívánatosnak tartja az ülőfoglalkozású nagyvárosi látogatók jórésze számára azt, hogy a stadionhoz vezető utat legalább részben gyalog tegyék meg, aminek az előfeltétele természetesen az, hogy az út legalább részben kellemes legyen, tehát ne vezessen gyárak és nyomornegyedek között, hanem kellemes táji környezetben. Ebből a szempontból nézve a Budapesten felvett 12 stadionhely közül kétségtelen, hogy kettő elvetendő (Bécsi-út és régi Lóverseny-tér) már csak azért is, mert az idézett javaslat szerint a látogatók 25—50%-a gyaloglásra kényszerülne éspedig kedvezőnek nem nevezhető körülmények közötti úton. ProposedStadium sites in tbe capital Terrains proposes pour le Stade de Budapest I. IlÓlliHT 7* II. vi:»t06^ 6 tu. Ttuti rouit 5® IV. LILL LIMITF» TÍL 3 V. ÚíO^HEtl? VI. Ht'TLILCT 'L* MI. LÚrMíKÍOS 3 'ni. mW 61 IX. mi'tl X. VJUIÍ1TÍSH6W!- t! XI. ifclHí+tt G/ 10* III. diOOil SZIGET 7 Budapesten javasoll stadionhclyek FIpeflJiaraeMbie Mecia A;IH CTaationa B ByaaneuiTe 321