Budapest, 1947. (3. évfolyam)

8. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A budai hévvizektől Budapest fürdővárosig

nehéz fedele mint templomtető méltóságteljesen nyugszik nyolc erős kőoszlopon, amely mögött széles folyosó található a fürdőzők vetkőzésére, ott, ahol a korábbi években túlzott köpölyözések és érvágások a fürdőhelyiséget inkább egy vágóhídhoz tették hasonlóvá. Vérrel befecskendezett érvágók futkostak egyik vendégtől a másikig, hogy azokat egynéhány garasért az élet édes folyadékától megrabolják. Az akkori népségnek az érvágásra éppen annyira szüksége volt, mint a lusta törököknek a fül- és orrpiszkálásra.« . . . íme : egy egész világ — természetesen fürdővilág — néhány szóval elbeszélve. Tökéletes kép a 19. század eleji Rudasról. Az elbeszélő még hozzáfűzi, hogy a fürdő jellemző sajátossága vizének erősen kövesítő hatása : »Milyen dísze lenne a Nemzeti Múzeumnak — írja — a Bruckbad cseppköve, mely néha több mázsa súlyt nyom.« A Rudasban egyébként az 1800-as évek elején 32 kényelemmel berendezett kádfürdő volt. A város 1810-ben, nyilvános árverésen, 32 ezer osztrák értékű forintért bérbeadta, akkoriban a pest-budai előkelő világ találkozott a téglával kikövezett udvaron, az árnyas fák alatt és reggeltől estig cigánybanda muzsikált. Mért Rudas a Rudas? — kérdezhetjük végül? Elnevezése valószínűleg a szláv »ruda« szóból származik, ami magyarul ásványt jelent. Cseppköveket látott a nép a fürdőben, azért lett »köves-fürdő«, azaz »Rudasch-Bad«, aztán »Rudas«. S végül a teljesség kedvéért : 15 forrása van, ebből 11a fürdőt táplálja, egy, a Juventus, fürdő- és ivóvíz, kettő: a Hungária-és Attila-ivóvíz, a tizenötödik forrás pedig el van zárva. A források hőfoka 40—46 fok, napi vízhozamuk kétmillió liter. A RUDAS TESTVÉRE az úgynevezett Gellérthegyi forráscsoportban maga a Szent Gellért-fürdő, melynek 18 forrása a Gellérthegy dolomitszikláiból fakad. Itt a feltörő víz 46 hőfokos s naponta kétmillió hatszázezer liter árad felfelé belőle. A törökök idejében Acsik Ilidzse, azaz nyílt fürdő volt a neve. Egykori feljegyzések szerint vize hétféle betegséget gyógyít tökéletesen. A betegek számára a használati utasítás évszáza-A Császárfürdő The former Turkish basin of egykori török részei the Emperor Baths TypemtaH MacTB KynaJlbHH Parties turques du bain Wacap Császár dokkal ezelőtt úgy szólt, hogy addig kell a forró vízben maradniok, míg testük rákvörösre fő, aztán kilépve, órákon át — homokórákon át — melegpokrócokba burkolózva pihenniök kell. Mielőtt Gellért-fürdőnek elnevezték : Sáros-fürdő volt a neve. Elhanyagolt, mellőzött lehetett a 16. század táján, mert a krónikák szerint elsősorban a beteg lovakat és öszvéreket vitték ide gazdáik gyógyulásra, mégpedig nem is reménytelenül. mert ilyen esetekben »különösen hasznos« volt. A török fürdőépület akkoriban már közel volt az össze-A Rudas-fürdő egykori török medencéje Bacceiín H3 TypeuKHX BpeweH li Kyna/ibiie Pyflauj Tho fermer Turkish parts of the Rudas Baths Ancien bassin turcs de Rudas 273