Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - MARCELL GYULA: Budapest gyomra számok tükrében

romot fogyasztottunk, főleg a téli időben.) A felsorolt élelmianyagok táplálkozásunkban a testépítő fehérjék, vitaminok, ásványi sók legelső forrásai, ezzel szemben a zsiradékok, őrlemények, szárazhüvelyesek kalorikus értéküknél fogva fontosak. A ZSIRADÉKFÉLÉK TESTÜNK életenergiájának fenntartásában az összes kalóriának 20%-át nyújtották békében. Az egy főre eső zsír, olaj, vaj és margarinfogyasztása a bemutatott időpontokban a következő volt : Zslradékfogyaszt ás egy főre cső mennyisége kg 1938 havi átlaga ... 1*38 1945 december 0-60 1946 július 0-40 1946 szeptember ... 095 Ideális fogyasztás .. L80 Az ideális fogyasztás a vajat propagálja, amely a többi zsiradékfélével szemben gazdag forrása a zsíroldódó A és D vitaminoknak. Mult óv őszén nagyot segített a főváros lakosságán a pompás vágott liba- és kacsaszállítmányok. Zsiradékellátásunkban állót be talán a legnagyobbmérvű javulás az elmúlt 2 év alatt. MINDENNAPI KENYERÜNK a felszabadulás óta a napi 15—25 dkg között mozgott, őrlemények (liszt, dara, árpakása) és kenyérlisztre átszámított együttes tétele így alakult az idők folyamán : 1939 havi átlaga. 8'22 kg 1945 december . . 8"03 « 1946 július 7-24 « 1946 szeptember 7"83 « Az egymáshoz aránylag közelálló értékek nem is fejezik ki azt a nagy hiányt, ami a kenyér és liszt terén fennállott. Igen nagy minőségkülönbség húzódik meg e számok mögött. Csupán a szárazbab volt az, amelyből a békeidők fogyasztását messze meghaladtuk. Havi (gy főre (flő mennyiség kg 1938 havi átlaga. .. . 0\30 1945 december 3 26 1946 július 2T8 1946 szeptember ... 0'38 A szabadforgalomból teljesen eltűnt cukor zugkereskedelmi áralakulása az inflációs időkben a dollár kurzusát mutatta. Békében évi 18 kg fogyott a háztartásokban Budapesten egy főre számítva. (Egy hónapban átlag 1'50 kg.) Mennyisége szoros kapcsolatban van a kávé- és teafogyasztással. Az említett külföldi példák közül Kopenhága 35 * Stockholm 31 Basel 32 Zürich 30 kg-ot mutattak ki egy főre számítva. Az egyes élelmiszereknél bemutatott visszaesés végösszegében igen tekintélyes mennyiséget tesz ki. Táplálkozásélettani szempontból még szemléltetőbbek a számok. Az állati eredetű élelmianyagok tömege a bemutatott számadatok alapján egy hónapra a következő volt : békében 18"63 kg 1945 dec 0-57 « 1946 júl 0T0 « 1946 szept 2-79 « Az animális származású élelmiszereket természetesen nem lehetett babbal, tengeriliszttel vagy egyéb zöldségfélékből készített pépes, kásás, vastag ételekkel pótolni. Fehérjeellátásunk még megdöbbentőbb képet mutatott. Az orvostudomány kívánalma az, hogy a napi 70-100 g körüli fehérjeszükségletünket 33 -40 %-ban állati eredetű fehérjével fedezzük. Az animális fehérje viszont a bemutatott időpontokban így alakult: Állati fehérje %-os részesedése az összes fehérjéből Norma szerint (min.) 40'0 1937—39. átlagában 512 1945 decemberében . 4-7 1946 júliusában 0-7 1946 szeptemberében 23'4 A bab ós tengeriliszt a nagymértékű állati fehérjéket nem tudták pótolni. Ősz óta bár csökkenteni kellett a kenyéri ej adagot, a zsiradékfélékben, tej, tejtermékekben és húsban elegendő mennyiség állott a fogyasztóközönség rendelkezésére. Tavasszal megindult a inozőgazdaság új győzelmi hadjárata a jövő óv sikeres ellátása érdekében. A közellátást irányító szervek feladata, hogy a városi ellátatlan dolgozó rétegek, de elsősorban gyermekeink részére ebben az időben a szükséges fehérjék és vitaminok forrásai : a tej, tejpor, tejtermékek, tojás, tápszerkószítmények, hús, esetleg állati belsőségek kellő meimyiségben álljanak rendelkezésre. l^kihmtlüxL (F I L A N T I A) VIRÁGCSARDIOK BUDAPEST, IV. KERÜLET, VÁCI-UTCA 9. SZÁM 0 TÁVBESZÉLŐI 180-148 Kiváló alkalmi vételek állandóan 0 CCUSIO Szemben a kiállitiat«! általános lakberendezés, üveg, porcellán, dísztárgyak stb. BUDAPEST, IV.. EGYETEM.U. 7 FOVAROSI NÉPMŰVELÉSI KÖZPONT NEVEL SZÓRAKOZTAT TANÍT 173