Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - KOTSIS IVÁN: A százéves Műegyetem

hí o t H i ti Iván A 100 ÉVES MOEQYETEM A József Ipartanoda első önálló elhelyezése a budai Országház-utcában The first site of the József Apprentice School. Ország St., Buda riepBoe caM0CT0»Te^bH0e noMemeHHe PeMec-nenHoro YHH;iHma Mo}«e4> na ynmie Opcarxaa B Byae Eni placement, dans la rue du Parlement a Buda, de la premiere école industrielle indépendantc »Joseph« A MAGYAB MÉRNÖKKÉPZÉS megindulását keresve 165 évvel kell visszamennünk, amikor II. József 1782-ben a budai egyetem bölcsészeti karának keretében főként közlekedési és folyamszabályozási ismeretek terjesztésére az Institutuin Geometricumot (Mérnöki Intézet) életre hívja. Az intézet, amely nem annyira a mérnöki tudományok fejlesztésérc, mint inkább az állami szolgálathoz szükségelt mérnökök kiképzésére alakul, hároméves tanfolyamból áll és szigorlat alapján mérnöki oklevelet ad, amelynek megszerzése előfeltétele az állami mérnöki alkalmazásnak. Tanítási nyelve német, hallgatóinak létszáma erősen változó : a 7 és 99 között mozog ; az oktatást az egyetem bölcsészeti karának tanárai sorából a reáliákkal foglalkozók látják el, közöttük Jedlik Ányos, mint a fizika és mechanika tanára, az elektromágneses mótor és a dinamó felfedezője, valamint Dugonics András, a matematika tanára. Az intézetben szerzett oklevelet két neves magyar ví/i mérnök : Vásárhelyi Pál és Beszédes József. Mivel a tudományegyetem kereteiben a mérnöki oktatás nem tud a szükséglet arányában fejlődni, az 1830-as években a nyugati országokhoz hasonlóan nálunk is mozgalom indul meg önálló Polytechnikum felállításáért (Prágában 1806-ban, Bécsben 1815-ben, Karlsruheban 1832-ben rendszeresítettek önálló műegyetemet), amelyet Széchenyi István gróf minden erejével támogat. Áz országgyűlésnek 1836-ban kelt ezirányú felterjesztése elől azonban a bécsi udvar mereven kitér és csak szívós és hosszas szorgalmazás után 1844-ben adja meg az engedélyt — de nem műegyetem, hanem csupán ipartanoda felállítására azzal, hogy az egy későbben megszervezendő műegyetem keretébe annakidején bele lesz foglalható. Az intézmény az alapító József nádor érdemeire való tekintettel 1846-ban »József Ipartanoda« nevet nyeri ; ugyanez év novemberében gróf Széchenyi István jelenlétében ünnepélyesen megnyitják és a tanítás 1847-ben, tehát pontosan 100 évvel ezelőtt kezdetét veszi. Első igazgatója Karácson Mihály táblabíró és jogtanár ; három osztályra tagozódik : gazdászati, műtani és kereskedelmire, tanídmányi ideje az egy éves előtanulmányi tanfolyammal együtt három esztendő ; oktató nyelve a magyar. Mindössze 8 tanszéke van és mind heterogén összeállítása, mind hiányos felszerelése, a pesti egyetem tizenegy, részben szűk helyiségében való kényszerelhelyezkedése, végül kezdetleges szervezeti szabályzata folytán (pl. növendéke lehet minden 13 évet betöltött egyén, tehát gyerekek és felnőttek vegyesen tanulnak) távol áll a szakszerű mérnökképző műegyetem elgondolásától. A sokirányú kezdeti nehézségekkel küzködő fiatal intézmény fejlődését nyomban megakasztják az 1848/49-es események, amelyek során helyiségeit hadikórházzá alakítják át. A szabadságharc leverése után folytatja működését és 1850-ben az uralkodó egyesíti az Institutum Geometricummal. Ez a tény azonban csak látszatra segít az intézményen, valójában rontott a magyar mérnökképzés helyzetén : az Institutum Geometricum ugyanis mint egyetemi rangú és szigorlat alapján mérnöki képesítést nyújtó tagozata az egyetemnek megszűnt anélkül, hogy a József Ipartanodában e tekintetben jogutódja létesült volna, aminek folytán hosszú ideig nem lehet Magyarországon mérnöki oklevelet szerezni, ami arra készteti a mérnöki pályára induló fiatalságunkat, hogy az akkor már javában virágzó külföldi polytechnikumok valamelyikét (Bécs, München, Karlsruhe és főként Zürich) keresse fel. Amíg ipartanodánk növendékeinek száma az 50-es évek után átlag 150, addig ugyanakkor egyedül a bécsi műegyetemen 200 magyar hallgató tanul. A SZABADSÁGHARC UTÁNI ÉVEK belpolitikai hangulata sem kedvez a József Ipartanodának ; tanítási nyelve a német lesz és presztizsokokból elhelyezik Pestről Budára, az egyetemi nyomda Országház-utcai szárnyába, valamint később több közelben kibérelt kis épületbe. Végül 1856-ra az idő megérlelte a magyar mérnökképzés érdekében egy negyedszázadon át vívott küzdelem gyümölcseit : királyi pátens átminősíti az ipartanodát polytechnikummá és ezzel az intézmény megindul a fejlődésnek azóta is töretlenül emelkedő pályáján. A Műegyetem tanulmányi ideje 5 év, hallgatói főgimnáziumot és főreáliskolát végzettek lehetnek, akik pedig ily előképzettséggel nem rendelkeznek, azok előbb az egyéves előkészítő osztályt végzik. Mérnökök, gépészmérnökök és építészek kiképzése folyik, de osztályokra való tagozódás nélkül. 12 tanszéke, illetve tanára, 1 rajztanítója, 5 magántanítója és 4 tanársegéde van. Igazgatója Mayer Lambert, első tanárai Conlegner Károly, Stoczek József, Nendtvich Károly, Kruspér István, Vész Sándor, Schnedár János, Komnenovich Sándor, Pauer Lipót, akik részben az Institutum Geometricummal egyesített József Ipartanoda tanári karából vétettek át. A budai műegyetem első éveiből is számos később kiváló közéleti mérnök került ki, így Hieronymi Károly, id. Szily Kálmán, Tolnay Lajos, Steindl Imre. A még mindig németnyelvű műegyetem 1860-ban nyeri el az akkor újra felállított magyar királyi helytartótanács intézkedése folytán a magyar tanítási nyelv használati jogát, 1861-ben pedig lendületes fejlődésnek indul Stoczek József igazgatósága során, aki ily minőségben tíz esztendőn át vezeti a műegyetem ügyeit. A törekvések : új szervezeti szabályzatok készítése, önálló mérnöki osztályokra való tagozódás, tanszékek szaporítása, a tanároknak az egyetemi tanárokéval megegyező rangra való emelése, a megszüntetett mérnöki diploma visszaállítása szigorlatok alapján és a szűk budai épületekből való átköltözködés Pestre báró Eötvös József kultuszminisztersége alatt fokozatosan teljesedésbe mennek. A hallgatóság létszámának emelkedése (1865 táján 250 fő, 1870-ben már 500), megérlelte, hogy az intézmény 1872-ben a Várból áthelyeződjék Pestre a Kétnyúl-utca (Lónyai-utca) és Csillag-166 l