Budapest, 1947. (3. évfolyam)

4- 5. szám - FODOR JENŐ: Az újjászületett magyar közlekedés

MOCT I [eTetfiM OTKPIJIT ! Le pont Petőfi est livré ä 1H circulation Megnyílott a Petőfi-híd The Petőfi Pontoofí Bridge is open 2,160.163 utas szállításával zárult az 1946-os év. Űjabb fellendülést jelentett nyugatra hurcolt hajóink visszatérése. A németek és nyilasok összesen 12 darab személyszállító termeshajót, 4 csavargőzöst, I motorcsónakot, 15 vontató gőzhajót, 5 vontató motorhajót és 7 áruszállító motorhajót, továbbá 104 áruszállító uszályhajót, 10 tankhajót és 3 duna-tengerjáró hajót vittek nyugatra. Ez a hajópark 11.000 utasbefogadóképességet és 80.000 tonna hordképességet jelent, melyből a jégzajlás előtt eddig 5 termesgőzös (Zsófia, József, Leányfalu, Szent Gellért, Szent László), 2 motorhajó (Kenderes és S III), 2 uszályhajó és 2 duna-tengerjáró motorhajó (Kassa, Szeged) tértek vissza a hazai kikötőbe. A még visszatérő, továbbá az újjáépíteni tervezett hajókat is figyelembevéve természetesen az utas- és áruforgalom nagyobb emelkedésével lehet számolni. 1946. évben megnyitott Budapest— Kalocsa, Budapest—Dömös, Szeged— Csongrád, Nagymaros—Vác távolsági és a budapesti, valamint a Nagymaros—Visegrád, Budafok—Csepel és a Dunaföldvár—Solt átkelési forgalomban összesen 2,451.327 főnyi utas- és 14.491 q áruforgalom bonyolódott le, 1947-ben a Mohácsig, illetve Esztergomig meghosszabbított vonalakon, továbbá Szolnok- —Tiszabura, Szolnok—Csongrád, Budapest—Rév -körtvélyes, Gönyii—Győr, Budapest— Pünkösdfürdő között és a már említett átkelési forgalomban már 4,305.000 főnyi utas és 152.100 q áruforgalom lebonyolítására lehet számítani. A dunai forgalom kiépítése 1950-ben az 1938. évihez képest tetemes növekedést fog eredményezni. A hajópark 23.000 LE és 160.000 tonna hordképességgel szemben 30.000 LE és 240.000 tonna hordképességre fog növekedni. Amíg a dunai forgalomban 1938. évben 780.000 tonna áru került szállításra 470,000.000 tonnakilométer teljesítménnyel, addig az 1950. évben 1,500.000 tonna árunak 800,000.000 tonnakilóméter teljesítményt jelentő leszállításával kell számolnunk. A duna-tengeri viszonylatban 1938-ban 4 motorhajónk volt 3570 tonna hordképességgel, mellyel 31.000 tonna árut szállítottunk, 1950-ben fi darab motorhajó, 4 darab tengerképes uszály és 1 darab tengeri vontató fog rendelkezésre állani 9970 tonna hordképességgel, melyek 81.000 tonna várható áruforgalmat fognak lebonyolítani. A tengeri forgalomban üveg, samott és fayence-áruk, élelmiszerek, konzervek, vascsövek, gömbvas és hídalkatrészek, traktorok és cséplőgépek, textiláruk, vegyészeti ipari gyártmányok, cukor- és papírárun kívül nagymennyiségű bauxit fog kivitelre kerülni, míg a behozatalunk túlnyomórészét a déligyümölcs, rizs, dohány, gyapot, cserzőanyag, nyersbőr stb. fogja jelenteni. Külföldi forgalmunk dunai viszonylatban főleg Csehszlovákia, Jugoszlávia, Bulgária és Románia, a Dunán és tengeren pedig Szovjetoroszország, Török- és Görögország, valamint Egyiptom felé fog irányulni. II 11) A K A 67.136 fm összhosszúságú közúti hídjainkból elpusztult 27.504 fm, vagyis 41%, az 59.806 fm összhosszúságú vasúti hídjainkból pedig 18.963 fm, vagyis 31.7%. Hozzátehetjük még azt is, hogy a legértékesebb, a közlekedés szempontjából legfontosabb és csak hosszú évek fáradságos munkájával pótolható legnagyobb (Duna ós Tisza) hídjaink, nevezetesen 28 darab, összesen 7790 fm közúti és 13 darab, összesen 5505 fm vasúti, illetve közös, közúti és vasúti hidunk pedig kivétel nélkül 100%-ban megsemmisült. Rideg statisztikai adatok ezek, de e néhány szám minden szónál beszédesebben jellemzi közlekedésünk pusztulásának és újjáépítésének egyik legégetőbb problémáját, a hídépítést. Helyi és országos viszonylatban egyaránt a hidak pusztulása jelentette a legsúlyosabb csapást és a hidak újjáépítése jelenti minden problémát megelőzően az újjáépítés ütemét meghatározó vezérgondolatot. Nemzeti vagyonunk számottevő hányada semmisült meg — túlnyomórészben szándékos rombolás következtében — néhány másodperc alatt — és hosszú évek megfeszített munkája és igen nagy anyagi áldozatok kellenek majd újjáépítésükhöz. A legszükségesebb, de ideiglenes helyreállítások sok felesleges költséget jelentenek, az ilymódon helyreállított hidak fenntartása egyre drágább lesz, tökéletlen szerkezetük meglassítja a közlekedést, a vízben heverő roncsok jégtorlódást idéznek elő és árvízveszélyt rejtenek magukban. A még 133