Budapest, 1947. (3. évfolyam)
4- 5. szám - FODOR JENŐ: Az újjászületett magyar közlekedés
A »Ferenc« jutómat a központ épületének terve Plan for the >&Ferenc« telephone exchange ket tenni. Az önálló motoros mozgópostajáratok régóta felmerült terve végre meg fog valósulni és a legforgalmasabb fővonalakon, mint Budapest—Bécs, Budapest—Nyíregyháza, Budapest—Pécs, Budapest—Sátoraljaújhely, Budapest — Lökösháza, Budapest — Székesfehérvár— Szombathely, Budapest— Nagykanizsa és Budapest —Tapolca között vonalanként két-két kocsinak kizárólag a postai szállítás érdekeit figyelembevevő közlekedtetése nagyban hozzá fog járulni a posta forgalmának gyorsabb és előnyösebb lebonyolításához. 86 darab mozgópostakocsi pótlását tervezi a posta és számolva a forgalom növekedésével, még további 34 darab új kocsi beszerzését is. A postai küldemények szállítására még további géperejű és lófogatú járművek beállítására lesz szükség, számolva a postaforgalom nemcsak számszerű, hanem a küldemények térfogatának és súlyának növekedésével is. A bel- és külföldi légijáratok megindulásával a légipostahálózat is kiépül, illetve kibővül. Hazai viszonylatban ez lehetővé fogja tenni a feladott postai küldeményeknek ugyanazon a napon történő kézbesítését, ugyanakkor a távolabbi országok felé és tengerentúlra is mérsékelt áron lesz lehetséges légipostán levelek és csomagok feladása. A levél- és csomagforgalom talpraállításánál nehezebb feladat volt a távközlő hálózat újjáépítése. A budapesti 129.000 állomás befogadására ripoeKT aBTOMaTHnecKOro Te/iecjjoHiioro ueHTpa „Oepenu" Plan du nouveau Central de téléphone autoraatique »Fereno« alkalmas 22 darab automata távbeszélő központ és a körülbelül 100.000 előfizetői állomás közül az ostrom után egy sem maradt üzemképes állapotban, de súlyos károkat szenvedett a hatalmas földalatti távbeszélő kábelhálózat is. A kábelhálózat 95%-a újjá van építve, a központok 55%-a üzemképes és eddig 33.000 előfizetői távbeszélő állomás működik, mely szám napról-napra rohamosan nő. A vidéki légvezetékhálózatból csupán 30% maradt meg és az 1900 távbeszélő központban 1550 darab kapcsolóberendezést kellett pótolni, a vidéki távbeszélő állomások egytized része maradt csak üzemben. Ma a vidéki légvezeték 80%-ban, a központok 98%-ban és az állomások 45%-ban helyre vannak állítva, illetőleg működnek. A fővárost a nagyobb vidéki városokkal és külfölddel összekötő távkábel-áramkörök, melyek közül pedig egy sem maradt használható állapotban, 50%-a ismét üzemben van. A posta dolgozóinak teljesítményét egy adat is jellemezhetné : a semmiből újjáéledt távbeszélőforgalom ma már elérte a háború előtti forgalom 75%-át. A postai távíró-berendezések 90%-a elpusztult, az akadályt nem ismerő újjáépítési munka eredményeként ma már 60% újból üzemben van és ezen a csökkent teljesítményű berendezésen a posta 1946-ban nagyobb forgalmat bonyolított le, mint a békeévekben. A további tervek itt is a nemzetközi forgalomba való intenzív bekapcsolódást célozzák. A hazánk területén keresztiilfútó észak-déli és keletnyugati irányú távkábelrendszer kiépítése ide tereli a nemzetközi távbeszélő forgalmat ós Délkelet-Európa felé hazánk lesz hivatva ily módon a nemzetközi távbeszélő- és távíróforgalom központjának szerepét betölteni. Budapest egyike lesz a nemzetközi távgépíró-hálózat négy európai gyüjtőközpontjának is. A nemzetközi átmenő távközlő forgalomból eredő bevételek jól lesznek hasznosíthatók a belföldi forgalom feljavítására, tökéletesítésére és gyorsítására. Az ország 3Í távközlési góckörzetébe kitűnő minőségű távkábel fog vezetni, míg a többi körzetek felé korszerű légvezeték. A távbeszélőközpontok 60%-a gépesített lesz és a vidéki gépkapcsolású nagy központok száma 4-ről 15-re fog emelkedni. Mindezek mellett természetesen elsőrendű cél a távbeszélőnek olcsóbbá tétele, hogy ilymódon a legszélesebb néprétegek is részesülhessenek annak előnyeiben. A rádió műsorszóróadók túlnyomó részben elpusztultak, a lakihegyi 314 méteres toronyantennát barbár módon felrobbantották. Ma már újra áll az antennatorony, Budapest I. és II. műsorszóró adói működnek és ugyancsak üzemben vannak a pécsi és magyaróvári közvetítő állomások is. Időközben Budapest I. adóállomás teljesítményét 20 kW-ról 50 kW-ra, 129