Budapest, 1947. (3. évfolyam)

1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Budavár, egyetlen gótikus városunk

A középkori homlokzat feltárt elemei és H/ok raj/.i kiegészítése (Fortuna-u. 10.) OTKpbiTbie (fjpameHTbi CPE/IHEBEKOBORO (J)aca;ia c AOIIO^HH­Te/IbHblM pHCyHKOM Remains of the mediaeval facade Quelques fragments découverts de la facade médiévale et des dessins pour les completer A következő ház rizalitja szószerint megegyezik az «'lől»l)ível és ugyancsak középkori erkélvt rejt magában, mint azt kivésett konzolai bizonyítják. A hármas csoport részletei úgy egészítik ki egymást esztétikailag, mintha egy épület lenne. A középkori építész szép­érzéke és szociális fegyelme nem engedte meg, hogy nem törődve környezettel, utcaképpel, elvont akadé­mikus minták alapján a helyszíntől távol tervezze meg az épületet. Valódi művész volt, aki a helyszínen a valóság alapján tervezett és épített. A házak össz­képének harmóniájára a város elöljárósága is gondosan ügyelt. A francia középkori városok állandóan alkal­maztak építészt, aki a kövezésre, közművekre vigyá­zott fel és az építkezéseket ellenőrizte. Amolyan polgári »magister operae« lehetett. A budai építkezéseknél úgylátszik a várgrófoknak volt bizonyos irányító sze­repük, akik az erődítési munkákon keresztül kerültek kapcsolatba az építkezéseknél. Eszünkbe jut a kolozs­vári városi tanács érdekes építési kikötése egy adás­vételi szerződésben 1450-ből, ahol a kikötés okát az építkezés gondosságában, illetve szépségében, a város kiépülésében jelölték meg. A szempontok szabatosságá­ban, célszerűségében és az érvényesítés szervezettségé­ben nem sokkal maradtak el mögöttünk, különösen kitűnik ez, ha tekintetbe vesszük, bogy ezek a városok legfeljebb egy-két tízezer lakost számláltak mindössze. Jó néhány homlokzaton bukkantunk még gyám­kövekre anélkül, hogy bizonyítható lenne, vájjon előre­hajló emeletből vagy erkélyről származnak-e. Leg­épebben maradtak meg a Werbőczv-u. 22. sz. ház két­karéjos konzolai, a köztük feszülő kőfélkörívvel. Kisebb statikai megerősítéssel az egész szerkezetet vissza lehetne állítani. A konzolos-íves szerkezetek hűen kísérték végig és alkalmazkodtak a gótika összes változataihoz. Sőt a XVI. század elején az emlékek újabb virágzását bizonyítják. A Tárnok-u. 14. és az Űri-u. 17. számú házak négyszögű tömbjei négyzetes középudvarukkal a két utcára tekintő gótikus ház elrendezését mutatják. Az átépítések dzsungelébői elkülöníthető a korai mész­kőkváderes építkezés és a keskeny középkori téglákból emelt legkésőbbi, már XVI. századi átalakítás. Az első fölfedezett emlékek között üdvözöltük a Tárnok-utcai homlokzat levert vakolatai mögül előbukkanó hullámzó íveket, melyeket későbbi befalazások rejtettek el. A közel egy méter szélességű téglaíveket kőkonzolok tartják. A vékony középkori vakolaton pusztulásra ítélt halvány homlokzati festés nyomai tűnnek elő, különösen nedves, esős időben. Jellegzetes reneszánsz sakktáblaminta, liláskék és világosabb — talán fehér — négyzetekből és párkányszerű sárgás keretdísszel. Ez az egyetlen ismert festett homlokzat Budavárában. Ezek a nyájas árkádok nemcsak utcai homlokzatokat tagoltak, de mint a korábbi gótikában is bemutattuk, udvari nyitott folyosók nyugodtak rajtuk. Ma már csak egy öreg fénykép őrzi a pénzügyminisztérium helyén egykor állott hangulatos árkádíves udvar emlékét, melynek XVI. századi gyámkövei alá a XVIII. század­ban bekövetkezett átépítéskor pilléreket falaztak. A gótikus városkép váratlan kiszögeléseit, tornyait, a természethez közelálló szabálytalanságait, mint egy zenei motívum, úgy kísérik ezek a vissza-visszatérő lágyan hullámzó árkádívek. Újjáéledésük a közép­európai, de főképen magyarországi és budai elterjedé­sük kapcsolatba hozható a reneszánsz előretörésével, melynek elszórt korai emlékei kerültek most ismét napfényre, néhány ajtókeret töredéke és virágszáras vésett díszítmény, legérdekesebb azonban egy kis kanellirozott oszlopfő a Szentháromság-u. 7-ből. A reneszansz-stílus nemcsak Mátyás nagyszerű épít -kezéseiben, humanista körének palotáin és a templomo­kon hirdette az eljövő új világot, de a polgárság plébániatemplomaiban, sőt házaiban is mind gyakrab­ban bukkan fel, annak bizonyságául, hogy meggyöke­resedett, a művészi szemlélet új módjává vált és a haldokló gótikával összekeveredve, egyéni veretűvé tette a magyarországi művészek alkotásait. Az árkád­íves reneszansz-udvarok. konzolos erkélyek szerkezete, melyeknek oly sok emlékét őrzi a Felvidék és Erdély, már a gótika korában készen állott és a barokkon keresztül egészen az empire-ig hatott. Hasonlóképen a középkori Budán kikristályosodott, ereszes oldalával utca felé fordult háztípusokat és a ház egész hosszában keresztülfutó kapualjakat megtaláljuk vidéki városaink még sok multszázadban épített házán is. így jutnak el korunkig szerkezetek, formák, építészeti gondolatok sok évszázados vándorlás után, különböző stílusok kosztümjét hordva és cserélve, míg végül a mi életünk, környezetünk alkotóelemeivé válnak. A helyesen res­taurált műemlékek esztétikai nevelésünknek eleven taní­tásai. Az átalakított műemlékek romantikus színfalai megronthatják egész generációnk tiszta szemléletét. A várban az ostrom után végzett régészeti munkák ismeretlen várost, kis országunk egyetlen gótikus városát tárták fel. Megóvása és modern műemléki helyreállítása a mi korunk feladata. 12

Next

/
Oldalképek
Tartalom