Budapest, 1947. (3. évfolyam)

3. szám - VAYER LAJOS: Pesti mester budai látképe a rokokó idejéből

PESTI MESTER BUDAI LÁTKÉPE A ROKOKÓ IDEJÉBŐL A RÉGI PEST-BUDÁRÓL sok kép készült a grafikus technikák keletkezése óta. A sokszor ostromolt, megszállott és felszabadított magyar főváros századokon keresztül az európai érdeklődés középpontjában volt. A külföldi közönség kereste képeit, a kiadók egyiket a másik után metszették rézbe a műrészekkel. E képek vagy a helyszínen rajzolt vázlatok és szemtanuk elbeszélései, vagy egyszerűen más régebbi metszetek többé-kevésbbé felületes másolása útján jöttek létre. Ha e lapokat a város története vagy művészetének múltja felöl kívánjuk kérdezni, a látottakat csak erős rostálás és szigorú bírálat után fogadhatjuk el. A 18. századra megváltozott a világ. A közlekedés könnyűvé vált, a két város felé vezető utak tárvanyitva állottak az elsősorban Bécs irányából érkező mesterek előtt, kik saját kezdeményezésükből vagy kiadói és szerzői megbízásból siettek Pest-Budára városképek készítésére. A Bél Mátyás nagy művében közzétett, hatalmas, három lemezről nyomott, Mikoviny-féle pest-budai látkép nyitja meg az egyre hiteltérderrdőbb városképek sorát. A század második felében Buda egyetemi várossá lesz, egy nyomós okkal több művészi megörökítésére. Buda látképének felvételére két nézőpont mutatkozott a legalkalmasabbnak, az egyik a Rózsadomb felöl, a másik a pesti partról. A rajzolók és metszők nagyrésze idegen eredetű, bécsi művész, kevés közöttük a magyar, különösen pest-budai mester, még ritkább tőlük a szignált és datált lap. Ilyen Binder János Fülöpnek, 1761-ben készült, sokszor szerepelt budai látképe a pesti part felöl. Most sikerült a derék Bindernél huszonöt évvel később munkálkodó és nála magasabb művészi színvonalú pest-budai mesternek évszámmal és művésznévvel jelzett lapját meglelnünk. Az irodalomban emlegetett, de lappangó metszet a készülő pest-budai kép-corpus munkája folyamán a Történelmi Képcsarnok gyűjteményéből került elő. A IS. századvégi magyar grafikusok közül, mint egész munkásságával Pest-Budához kapcsolódó mester válik ki Pollencig József, kinek alakja egyre több müvével bontakozik ki a régi magyar grafika múltját borító homályból. Pollencig oeuvrejének mai ismeretében elsőnek tekinthető műve éppen Buda látképe volt. A Pester Zeitung 17S8 július 2-i számában hirdeti ezt a metszetet. A nagyméretű, 365 X 582% lemeznagyságú rézmetszetet aláírásában báró Orczy Lászlónak ajánlja, mint pártfogójának. Itt is piktornak, festőnek mondja magát, a rajz és egyben a metszet mesterének. A lapot 1787-ben készítette. A szokásos nézetben, a pesti part szegélyéről vette fel a budai várhegyet és a Vízivárosnak a vár alján húzódó részét. A nézőpontot körülbelül a Lánchíd pesti hídfőjétől vette, úgyhogy a vár klasszikus képét kapjuk, mely a Schedel-Krónika metszete óta a legszebbnek és a legalkalmasabbnak bizonyult a pesti partról nézett budai látképek számára. \ uyer Lajos 95