Budapest, 1947. (3. évfolyam)

3. szám - KNOLL ISTVÁN: A fehér autókaraván

KNOLL ISTVÁN A FEHÉR AUTÓKARAVÁN 1946 FEBRUÁRJÁBAN kezdte meg működését Budapesten a Dán Gyermekmentő Szövetség szeretetkonyhája. Ebben az időben az infláció már esztendeje tombolt. Elképzelhetetlen az ínség. Családok hetekig nem esznek főtt ételt. Az iskolásgyermekek, akik a hosszú háborút is a legjobban sínylették, — hiszen már a háborús évek hiányossá, elégtelenné sorvasztották táplálkozásukat —, most is a legszánandóbb áldozatai a szörnyű állapotoknak. Az ostrom hat hete szinte helyrehozhatatlanul hátravetette őket fejlődésükben -— legalább most kellene jól táplálkozniok, hogy meg lehessen őket menteni az életnek. Erre azonban sem mód, sem lehetőség. És ekkor, a végső veszélyben, segítség érkezik. Két kis északi állam, Dánia és Svédország, nyújtotta felénk kezét, bebizonyítva, hogy a háború még nem ölte ki a népekből az emberiesség szellemét, s hogy egyik nép fiai a szükség idején nom hagyják cserben a másik nép szenvedő gyermekeit. Új hadjárat indult : nem a fegyvereké, hanem a szívé és a szereteté. * AMIKOR DÁNIÁBAN ÉS SVÉDORSZÁGBAN köztudomásúvá vált, hogy a budapesti gyermekek szükségben vannak, mindenki kötelességének tartotta, — s tartja ma is! — hogy segítséget nyújtson. »Save the children!« — »Mentsétek meg a gyermekeket!« — tűzte zászlajára a jelmondatot Dániában a Red Barnet és Svédországban a Rädda Barnen. Mindenütt perselyek jelentek meg, iskolákban, hivatalokban, templomokban. Az egész társadalom megmozdult. És megindultak a fehér autókaravánok Budapest felé. A szeretet autókaravánjai. . . A dán Red Barnet február 23-án kezdte meg működését Budapesten. A székesfőváros társadalompolitikai ügyosztálya az iskolákban konyhákat állított fel, a »dán gyermekkonyhákat« s a segitőakció technikai lebonyolítását ezekre bízta. Szalámi, sajt, tejpor, zabpehely, dara, cukor, szárított főzelék, karamell, gyümölcsíz stb. érkezett a hatalmas fehér autókon, mindmegannyi esztendők óta nélkülözött értékes tápszer. A társadalompolitikai ügyosztály friss főzelékkel, burgonyával, liszttel járult hozzá a konyhák ellátásához. A kenyér előteremtése és a tüzelő beszerzése is az ügyosztály gondja volt. Az első étkeztetési időszakban ( februártól augusztusig, a 6—14 éves gyermekek kiválasztás útján, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük gondos kivizsgálása után részesülhettek az étkeztetésben. Reggelit és ebédet, illetve ebédet és uzsonnát kaptak a rászorulók. Az új tanévben, szeptember végén ós októberben, új alapokra fektették az étkeztetések rendszerét. A svéd akció, amely május 16-án kezdte meg működését, a dántól függetlenül, s az első időszakban szintén kiválasztás útján részesítette a gyermekeket étkeztetésben, ekkor egyesült a dán akcióval s az előzetes szelekciót megszüntették : minden gyermek, aki éhes volt és jelentkezett, enni kapott. Kivétel nélkül minden 6—14 év közötti budapesti gyermek részesülhetett — s ma is részesülhet •— a konyhák ebédeltetési akciójában. A dán konyhán az első időszakban reggelire és uzsonnára tejet vagy tejeskávét kaptak a gyermekek, kenyérre], s ebédre két tál ételt, napi 1100—1200 kalória értékben. * AZ ŰJ TANÉVBEN, a két akció munkájának egységesítése után, egytál-ételes ebédben részesülnek a gyermekek, utána minden alkalommal szalámit vagy sajtot kapnak, összesen napi 850—950 kalória értékben. A konyhák számát az akció állandó kibővítése miatt, növelnie kellett a szociálpolitikai ügyosztálynak. Július utolsó hetében és augusztusban még külön három napközi nyaraltatási helyen, a Városligetben, a Népligetben s a Margitszigeten is működött ideiglenes főzőhely. A dán akció óriási méreteit és felbecsülhetetlen értékét mutatják az alábbi adatok : februárban 5 konyha működött, 51 étkezőiskolában, 2700 napi ebéddel, augusztusban 13 konyha, m Gyógyszersegély