Budapest, 1947. (3. évfolyam)

1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Budavár, egyetlen gótikus városunk

mh^ks* l Kunzolsor és kapukerct (Fortuna-u. 18) Kovi;iona;ia H BopoTa (yji. <J>opryHa 18) E palotánál valamivel későbbi az Országház-utca 9. számú házból kibontott középkori lakóház, melynek emelete megismertet egy középkori ebédlőteremnek, a lovagterem e polgárosultabb formájának építészeti megoldásával. De mielőtt az emeletre érnénk, lépjünk be előbb a széles, gazdagon profilozott szegmentíves gótikus kapun a hosszú kapualjba. Két oldalfalát díszítő ülőfülkék baldachinjának változatos gótikája háromféle átépítésről is tanúskodik. A bal első fülke inérműveiben az előző ház fülkéinek mását ismerjük fel. Ugyanettől a mestertől származik a balra vezető félköríves ajtó, profiljait kecses haránt párkány vágja el. Alaprajza hűen igazodik a már ismertetett példához. A kaputól jobbra és balra egy-egy sor helyiség rendeződik el még az eredeti boltozatot is megőrizve. Egyszerű kis lesarkított gótikus ajtón lépünk be az emeleti helyiség dongaboltozatú szobájába, majd egy kis helyiségbe, ahonnét hatalmas kőív átvágásától fokozott perspektívában megjelenik a nagy ablakoktól megvilágított díszterem. A gótikus ablakokat profilozott kőívek boltozzák, melyek rézsüs mélyedését meghitt ülőhelyek foglalták el. Gazdagon festett és faragott fagerendás mennyezet egészíthetné ki a képet. A laikus ehelyett a képzeletbeli kép helyett szomorú rombadőlt emeletet, elégett és kicsorbult köveket látna. Köveket, melyeket mi féltő gonddal szabadítottunk ki a még majdnem füstölgő romok közül. Elmenőben vessünk még egy pillantást a homlokzatra is, mert az emeleti ebédlőterem ablakainak külső kőkeretei részben megmaradtak. Nagyméretű, egyenes záródású, kettős osztású, majdnem klasszikusan egvszerű ablakok ezek, rézsűjükből csak egy lemez emel-Pillars and doorway (No. Ill Fortuna-u.) Suite de consoles et portail (18, rue Fortuna) kedik ki tisztán és cikornya, a romantikus fantázia minden formacsapongása nélkül. Nagyúri, hideg és udvari művészet ez, biztos arányokkal és formákkal. A budai polgári építészet jellegzetességét nem ezeken az elegáns homlokzatokon, vagy az egész gótikus világban elterjedt idomokon és profilokon lelhetjük fel, hanem a már ismertetett alaprajzi elrendezésben és az abból származó széles kapualjak szerepében és díszítésében. Ugyanígy feltűnnek a középkori városképben teljesen szokatlan széles utcák, melyeknek sajátságos magyarországi, különösképen budai vonalvezetésük van. A polgárság éppen hogy csak elindult az urbánus fejlődés útján. A városi foglalkozások sokasodásán túl még összekötötte őket a földműveléssel való kapcsolatuk. A birtokperek egész légiója mutat rá a földhöz való ragaszkodás elszakíthatatlan szálaira. És amint elhagyjuk a szűkös helyet nyújtó fellegvárat, a külvárosokban igazi vidéki kép tárul elénk az oklevelekből. Kúriák állottak ott. hatalmas kertekkel, birtokokkal és szőlővel. Még a pesti Belváros szívében álló nagytörténetű Bencsik-féle házhoz is jelentékeny kert tartozott. A mesteremberek, nem is szólva a kereskedőkről, ha kissé megszedték magukat, földbirtokot vásároltak. A világváros és a falu keveredéséből e kétlaki életstílus szükségleteiből származtak a budai udvarház jellegzetességei. Zsigmond király 1437-i lakásösszeírásából kitűnik, hogy egy házban átlag 9 ló elszállásolására alkalmas istálló volt megfelelő kocsiszínekkel. A legszerényebb háznak is szüksége volt széles, nagyméretű kapualjra, melyen keresztül a szekerek a gazdasági épületekkel körülvett udvarra 6