Budapest, 1946. (2. évfolyam)
11. szám - PÁLINKÁS LÁSZLÓ: A belvárosi plébániatemplom
Л templom а XIX. sz. 2. felében hozzáépített árusítóbodékkal Храм во второй половине XIX. ека с пристроенными к нему ларями Church with booths built on to it in the second half of the fifteenth century L'église dans la 2 dc moitié du XIXr siccle. avec les bontiqucs de« marrhands v'atl enant Antal szobraival; a mostani ostrom alatt megsemmisült). Egy interieurnek ilyetén való meghamisítása mai elveinkkel merőben ellentétben áll — szívesebben látnak Hildnek stílusban eltérő, de a templom szerves története során keletkezett neoklasszikus főoltárát — vagy még inkább egy, méreteiben és korában a templom szentélyének megfelelő szárnyasoltárt, mint például a Szépművészeti Múzeumban levő kisszebeni szárnyasoltárt. Ez a megoldás a ma egyre erősödő múzeológiai elveknek is mindenben megfelelne. A mult század multat nem tisztelő és szinte művészietlen irányzatának volt a következménye, hogy a templom külső támpilléreinek közeit profán rendeltetésű fülkékkel építették be 1854-ben Hild József tervei szerint neogótikus stílusban. Még sokan emlékszünk ezekre a tisztáknak és rendezetteknek éppen nem nevezhető árusítóbódékra, amelyeket csak alig egy évtizede bontottak le. A neoklasszicizmus mint stílus már bizonyos romantikus szellemi alapokból indul ki. Ez a romantikus világszemlélet jut szóhoz aztán még fokozottabb mértékben a többi és későbbi neostílusban. amelyek közül a neogótika templomunk szószékén hazai viszonylatban is nagyon korán jelenik meg (1808. Ungradt Fülöp alkotása). Ez a romantikus irány később az egyre hangsúlyozódó nemzeti áramlatba torkollik s mint ilyenek jelennek meg 1874-ben Than Mór vázlatai után Kratzmann Ede által készített Szent Istvánt, valamint Szent Lászlót ábrázoló üvegfestmények a szentély megcsonkított és félig befalazott csúcsíves ablakaiban, amelyeket aztán ségeket és hazai viszonylatban is valóban elsőrendűt alkotott. Ez az általában sivár korszak is elmúlt azonban a város és a templom felett és lassan jobb, művészibb és nemzetibb idők jöttek. A 19. század elején meginduló neoklasszicizmus párhuzamos a magyar nemzeti öntudat újjáébredésével, amelynek jelképét templomunkban Kultsár Istvánnak Ferenczi István által készített (1829—32), antik görög ihletettségű síremlékében találjuk meg. Feliratában : »Kultsár Istvánnak, a nemzetiségre buzgó se rkentőnk, kesergő özvegye« a reformkor kedves nyelvi bizonytalansága mögött, ennek magasztos nemzeti eszményeit érezzük. És végre két becsületes magyar név a pest-budai osztrák-sváb megrendelők, plébánosok, kismesterek siserahada után! Azonban egy csapásra az ország fővárosának magyarosodása se ment, hisz báró Kray Pál táborszernagy 1804-ben faragott és a szentély baloldalán álló síremlékén még hosszú, sallangos latin felirattal találkozunk. A neoklasszikus stíluskorszak emlékei közé tartozik a templom nyugati főbejárata feletti kettős oszlopokkal tagolt kórus kibővítése, amelyet Hild József 1832—35-ben két falpillér és hat dór-oszlop alkalmazásával oldott meg. A Hild-család nevével a templom történelme során már korábban is találkozunk : Hild János 1805-ben a régi barokk főoltár helyett új neoklasszikus főoltárt tervez. Szent István és Szent László oltárszobrait a bécsi Wolfgang Sack mintázza az alabástrom reliefekkel együtt. Bronzmunkáit Ekker János végzi. Az oltár most a rákoskeresztúri plébánia-templomban áll, mivel Steindl Imre 1889-i restaurálása alkalmából a szentélyt az akkori helyreállítási elveknek megfelelően regotizálta és ide neogót pécsi majolika-oltárt tervezett (Szécsi 406 Szent Flórián a szentély külső falán. Hörger Antal, 1723 Св. Флориан на внешней стене святилиша. Хергер Антал, 1723 St. Florian on the outer wall of the sacristy. Anthony Hörger. 1723 Saint-FIorian au murextérieur du sanctnaire oeuvre; d'Antal Hörger, 1723
