Budapest, 1946. (2. évfolyam)

10. szám - KŐVÁGÓ JÓZSEF: A korszerű kislakás

jelölést használva a »prefabrikált« ház lényegében nagy anyag- és munkaerő megtakarítással épül és ott, ahol nagyszámban készítik és fejlett gyártási viszonyok vannak, éppen ezért olcsó is. A könnyű építőanyagok alkalmazása a fuvarköltségeket csök­kenti és mindezeken felül gyors az eljárás, ha az elemek elkészültek, napok alatt utcasorok emel­hetők, ott, ahol éppen a legnagyobb a lakáshiány. Nemcsak a földszintes és egyemeletes családi házak, de a nagytömegű bérházak is a prefabrikációs eljárás­sal készülhetnek, természetesen a rendeltetésüknek megfelelően, nehezebb szerkezeti elemekkel. Angliai tartózkodásom alatt alkalmam volt ezt az új építési rendszert tanulmányozni. A régi módok feletti előnyeit mi sem bizonyítja jobban, különösen ha a gyorsaságon van a hangsúly, mint az, hogy a londoni Városi Tanács 120.000 ily családi ház építését vette tervbe 5 év alatt. Útmutatásaim nyomán a polgármesteri XIII. (középítési) ügyosztály elkészítette több ily kísérleti családi háznak terveit. A lényegük az a gyárilag elkészített acélvázas fedélszerkezet, amely tér­elhatárolásul szilárd, külső burkoló elemeket kap, belső burkolatként pedig könnyű hő- és hang­szigetelő lapokat. Az acélvázas szerkezet készülhet csövekből vagy idomvasakból, nagyobb elemekké összehegesztve, amelyek könnyen kezelhető kötések­kel illeszthetők össze és ha kell, később szétbont­hatok és máshol újra felállíthatók. A függélyes váz­elemek a külső és belső burkolás közötti légrétegben vannak elrejtve. De a földszintes házak készülhetnek betontáblákból is és ezek alkotják a szilárd külső vázat, az elmaradó vasvázszerkezet helyett, egyéb­ként szintén belső hőszigetelő burkolattal. A mind­össze 15 cm vastag külső falak hőszigetelése felül­múlja a szokásos másfél tégla vastag falakét. A meny­nyezeti térelhatárolás és a válaszfalak szintén kis­súlyú és nagy hőszigetelő képességű lapokból vannak. Az esővízelvezetésre könnyűsúlyú aszbesztcement­csöveket és csatornákat használunk. Különösen tekintettel voltunk az ajtó- és ablakszerkezetek könnyű és nagyszámú gyári előállíthatóságára, a csekély anyagfelhasználásra és ezenkívül a tartós és tetszetős kivitelre. Az ajtó- és ablaktokok és szárnyak készítésénél szerepet szántunk egyetlen bőségben levő fémünknek, az alumíniumnak. Jól­záródó felületek, tetszetős forma, tartós kivitel és könnyű tisztántartás oly tulajdonságok, amelyek az alumínium használatát a típusszerkezetek kialakí­tásában egyenesen követelik. Az épületek alapozásá­ban is lényeges megtakarítás mutatkozik. Az alapozás különben már a vasváz gyártási ideje alatt elkészül. MAI ELESETTSÉGÜNKBEN talán utópiának tűnik fel és sok olvasóban azt a gondolatot keltheti fel, hogy a realitások útjáról letérve csak ábránd­képek után futunk, amikor a lakásnagyság és a szobaszám megválasztásával a fejlett nyugat kis­lakásából indulunk ki, azokból a téralakzatokból és azoknak csoportosításából, amelyek mintegy mérték után készültek a ma dolgozójának a legalacsonyabbra szabott igényei után, bizonyos lakásunifonnizálódás kétségtelen nyomaival. De vájjon elképzelhető-e fejlődés, ha csak a megszokotthoz ragaszkodunk, lehetséges-e előrehaladás, ha törekvéseinket és erő­feszítéseinket nem ösztönzi a jobb, a tökéletesebb elérésének vágya? Amikor a korszerű kislakást kialakítjuk, a normál családot vesszük alapul, nemcsak a statisztikailag meghatározott családtagszám tekintetében, de az 3. típus 371

Next

/
Oldalképek
Tartalom