Budapest, 1946. (2. évfolyam)

8. szám - LESTYÁN SÁNDOR: Az elnöki palota

Edifices derriere le Musée National (Projetés et dessinés par Miklós Ybl) The buildings at the back of the National Museum (Designed and drawn by N. Ybl) paloták különböző kapuküszöb és járda magasságaival tűzessék ki . . .« Nincs kizárva, sőt valószínűnek tartom, hogy ezeket a nyakatekert sorokat akkoriban se igen értették meg a nem szakavatottak és ma sem értik. Fárasztó, laikusok számára érdektelen olvasmány is, amellett csak a kezdet, még kétszerennyi a folytatása. De ide kellett iktatni annak jellemzéséül, hogy a közmunkatanács milyen rendes és körültekintő volt, amikor Esterházy grófnak az építési engedélyt megadta. Csupán egyről feledkezett meg. A lényegről. Arról, hogy az építendő Esterházy-palota telkéről le kell bontani Ybl Miklós szépséges, gyönyörűséges »testgyakorló és tornár-iskoláját« a Nemzeti Lovarda mellett, s ezzel az egész kép elromlik. Egy régi kőrajz őrzi az Ybl-féle utcasor emlékét. Térben, távlatban és arányokban olyan egységes a négy épület, hogy vétek volt meghamisítani, az pedig, hogy elrontották, egyenesen bűnnek számít. A két sarkon kimagasló Festetics és Károlyi-paloták között a Lovarda és a »tornár-iskola« egyenlő magasságú, az előbbieknél alacsonyabb épülete, a firenzei és francia renaissance közé ékelt klasszikus stílű két épület szinte egyet jelentett ; a négy épület pedig íígy ölelkezett, mint négy testvér, mint négy édes testvér, mint az összenőtt négyes-ikrek. És a Közmunkatanács egyet kioperált közülök, kidobott, leromboltatott és a városi tanács szolgailag hozzájárult. * YBL MIKLÓS »TORNÁR-ISKOLÁJA« HELYÉN épült az Esterházy-palota. Baumgarten Alajos építész tervezte, Wechselmann Ignác építőmester vezette az építkezést, sem történetileg, sem művészi vonatkozásban nincs róla több mondanivaló. Elkészült, a gróf beköltözött falai közé és nevet adott az utcának. Pest-budai képeim és metszeteim között egy vízfestményt őrzök róla. (Than Károly készítette, Than Mór testvéröccse.) Az akvarell — a hátlapjára írt feljegyzés szerint — 1874-ben készült, három esztendővel az építési engedély kiadása után. A vízfestményen úgy emelkedik ki a vörös-színű palota a környezetből, hogy minden eltörpül körülötte. Ybl Miklós finom házsorának, négy ékkőből készült ékszerének nemes verete egyszerre eltűnt. Nagydarab hamisgyöngy került három igazgyöngy mellé. Nincs fénye, csak térfogata, nincs ragyogása, csak árnyéka van. Térfogata gyilkolja az összhangot, árnyéka fátyolt vet a három igazgyöngyre. (Nem kétséges, hogy mint Elnöki Palota csupán átmeneti megoldás. Szegények vagyunk, szerénynek kell lennünk. A magyar köztársaság elnöke példát mutatott, amikor otthonául ezt az épületet választotta. Az épület viszont ezzel a kiválasztással beköltözött a történelembe. Egykor majd emléktábla hirdeti a falán : »Itt székelt Tildy Zoltán, a harmadik magyar köztársaság elnöke.«) A' PALOTA TULAJDONOSA gróf Esterházy Tamás volt, amikor 1925 áprilisában a Nemzeti Egység Pártja fővárosi szervezete bérelte ki és bizonyos átalakításokra kért engedélyt a városházán. A polgármester az engedélyt azzal a feltétellel adta meg, hogy »A padlástérbe tervezett helyiség úgy a padlástértől, mint a tetőszerkezettől tűzbiztosan elkülönítendő.« Az átalakítást Igó Tihamér építőmester végezte; lényegében nem jelentett sok változást a Baumgarten-féle eredeti terven, archetikturában semmit sem jelentett, csupán a belső kiképzés egyes módosításairól volt szó, hiszen főúri palotából egy pártszervezet székháza lett. Néhány évvel ezelőtt új lakó költözött a falak közé. A Nemzeti Egység Pártja helyét a Nemzeti Múzeum 279