Budapest, 1946. (2. évfolyam)
7. szám - TÖRÖK MIKLÓS: Az ólombetűk hadserege
A Fővárosi Könyvtár fejlődése. Forgalom A háború éveiben még inkább csökken a helyi jellegű lapok száma. A magyarországi lapokból 1938-ban 109 millió példányt adtak postára, melyekből 5 millió irányult külföldre. Az egy időszaki sajtótermékre eső átlag a postára adott küldeményeknél mintegy 70 ezer példány. Az idegennyelvű lapok 3%-ot sem tesznek ki. Budapesten 1946 első negyedében az összes lapok napilap (Magyarországon 1 /3 -a) és 7 /8 "a folyóirat (heti, havi stb.). Ismét x \3 -a a politikai irányú (országos viszonylatban majdnem 3 /i-e), z/3 -a pedig egyesületi, szakszervezeti, egyházi stb. Kiragadva a külföldi sajtó állásáról néhány példát, megemlíthető, hogy az Amerikai Egyesült Államokban a legnagyobb a sajtótermékek száma : 21.398 (1932). Ugyancsak a 30-as években Nagybritanniában 2.241 (Londonban 465), a Szovjetunióban 12.091, Franciaországban 15.300 (Párisban 5100), Dániában 2408 és Svájcban 1233 lap volt. Az emberi gondolatok, szellemi értékek megőrzésének letéteményesei a könyvtárak. A nemzeti és országos könyvtárak hivatottak egy nemzet összes szellemi értékeinek megőrzésére, míg a tömegek feltámadt olvasási vágyát a közművelődési könyvtárak elégítik ki. Budapesten hat nagy könyvtár rendelkezik százezren felüli könyvállománnyal. A közkönyvtárak száma 11, összesen 2 és félmillió kötettel. AZ ORSZÁG ELSŐ KÖNYVTÁRA, az Országos Széchenyi Könyvtár 1940-ben már elérte az 1 millión felüli könyvállományt. Legrégebbi alapítású könyvtárunk a Budapesti Egyetemi Könyvtár, 1943-ban 765 ezer kötetet mutatott ki. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve 1910-ben 109, 1943-ban 146 budapesti könyvtár adatait tartotta nyilván, melyek közül a legnagyobb mértékű fejlődést a Fővárosi Könyvtár mutatja fel, mely 1912-beli százezres állományát a mai napig több mint 5 és félszeresére növelte. Ez a nyilvános könyvtár dolgozik a mai kulturális igényeknek legmegfelelőbb eszközökkel s nem mellőzi a tervszerű propagandát sem, hogy a könyvkultúrát a legszélesebb rétegekhez is eljuttassa. Míg a fővárosi közigazgatást és tudományos igényeket a könyvtár központja elégíti ki, a népszerű irodalmat jólszervezett fiókhálózata nyújtja a főváros olvasóközönségének. A mult évben vándor- és mozgókönyviárakat állított munkába, legújabban pedig könyvtárosképző intézet létesült falai között, melynek célja, hogy szakképzett kezekbe tegye le a magyar könyvtárak jövendő felkészültségének ügyét. A statisztikailag nyilvántartott nagyobb budapesti könyvtárakban 1943-ban 367 ezer kötetet olvastak és majdnem másfélmillió kötetet kölcsönöztek ki. Ezeknek a könyveknek túlnyomórésze szintén a Fővárosi Könyvtárból került ki. Itt 1920-ban még csak'3354 és 1930-ban már 142.237 a látogatók száma, mely a háború éveiben ismét százezer alá süllyedt. A Fővárosi Könyvtár után Budapesten a Technológiai Könyvtár a leglátogatottabb. (1940-ben 42.404 látogató.) A néhány felsorolt adatból láttuk, hogy miképpen végzi a betűsereg a maga hódító munkáját a magyar fővárosban. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy minden adat számos tényező befolyása alatt alakult ki és csak ezek ismeretében válik a szám reálissá és elevenné. Nem szabad elfelejtenünk pl., hogy egy buda-524485 1920 I 1930 I 1940 l A Fővárosi Könyvtár könyvállománya pesti kultúrintézmény, vagy egy fővárosi hírlap nagyobb érték már hatásában is, mint egy vidéki. A budapesti számok tehát nem adják vissza eléggé a főváros műveltségi súlyát s nem domborodik ki az sem, hogy milyen hatalmas előmozdítója ez a nagy központ a vidéki kultúrának. BUDAPEST A SZÉKESFŐVÁROS TÖRTÉNETI. MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALMI KÉPES FOLYÓIRATA Szerkesztőség: IV., Somogyi Béla-út 20. Távbeszélő: 189—482 Szerkesztőségi órák: délután 3 — 6-ig Kiadóhivatal: IV., Központi városháza, II. emelet 244. sz. Távbeszélő: 189—850 (398. mellékállomás) Kéziratokat nem adunk vissza. Hirdetéseket korlátolt számban veszünk fel. Folyószámla a Községi Takarékpénztár Rt. főintézeténél, V., Dorottya-utca 4. Kiadja a Budapest Irodalmi, Művészeti és Tudományos Intézet A nyomdai munkálatokat a Székesfővárosi Házinyomda végezte Mihalik Gusztáv vezetésével »A százéves magyar vasút« képanyagát a Fővárosi Történeti Múzeum, a Fővárosi Könyvtár (Budapesti gyűjtemény) és a Magyar Tudományos Akadémia (Hollós-gyűjtemény) bocsátotta rendelkezésünkre A nyomódúcokat Kurcz és Lajta cinkográfiai műintézete készítette A hirdetések ólommetszeteit Sütő László véste Az orosz fordítás Kintzigné Afanassenko Tatjána, az angol G. O. Sling, a francia Gyergyai Albert munkája BUDAPEST S Z É К Bö F OvÁ R 08 HÁZINYOMDÁJA - 7 9 9 0 5 -FEL.ELÖS VEZETŐ: DR MIHALIK GUSZTÁV IGAZGATÓ к 281
