Budapest, 1946. (2. évfolyam)

6. szám - NAGY LAJOS: Az aquincumi orgona

Az orgona feliratos bronztáblája. A feli raton az orgona neve hydra Бронзовая табличка с надписью. В надписи орган называется „гидра" The bronze plaque of the organ. The organ is called a "hvdra" on the plaque Plaque de bronze de l'orgue avec inscription : l'orgue у est nőmmé „hydra" Az egyházatyák és egyházi írók azonban gyakran elismerőleg nyilatkoztak róla. Prudentius költeményében az orgonát alkalmasnak tartja Krisztus dicsőítésére ; dicséri az aquitaniai Prosper, nagyon kedvesnek és édesnek mondva hangj ait. A római szónoklat tanítómestere, Quintillianus a Kr. u. 1. század felfogását tükrözteti vissza és az orgona zenei értékelését bizonyítja, midőn azt írja róla, hogy bár emberi beszédet visszaadni nem képes, de a hallgatóság kedélyét felvillanyozza és megnyugtatja. A 3. század elején az antik auctorok közül a keresztény író, Tertullianus hagyta ránk a víziorgona legnagyobb dicséretét, mintha e téren is megérezte volna, hogy ez a hangszer lesz jövőben egyházának a liturgiában nélkülözhetetlen segítőtársa. A víziorgona szerkezeti szövevényessége, az alkotórészeinek tömege, azok összeköttetése lelkes költői szárnyalásra készteti, s főleg, hogy ez a sokféleség csak egy, de nagy egész s mindezt azért mondja el, hogy vele az emberi lelket hasonlíthassa össze. Az orgona jelentőségét, az antik kultúrában elfoglalt helyét mutatja, hogy a képző- és iparművészet számos ágából maradtak reánk jó és rossz ábrázolásai. 1934-ig 29 antik ábrázolását találtuk meg. Ez a szám azóta még gyarapodott. A szófiai múzeumban egyiij sírkövön gladiátor-jelenet mellett ábrázolják az orgonát, Mercurelli pedig a római keresztény orgonák ábrázolásával gazdagította sorozatunkat 1938-ban, így a Commodillakatakombából és a San Sebastian basilicája alatt előkerült római lakóházból. A későrómai, újévi ajándékra szánt érméken, kontorniátokon szereplő orgonaábrázolásokat Alföldi András tette teljessé. Az antik orgona történetében a vezetőszerep azonban még mindig Aquincumé maradt. Innen ismertük meg egy síriratról Sabina nevét Kr. u. 3. század elejéről, így egykorú orgonánk készítési idejével. Férje az Aquincumban székelő legio II. adiutrix orgonistája és ezért dupla zsoldja volt. Felesége énekesnő és zeneművésznő. Értett a lanthoz, de a lakosság körében nevét orgonajátéka őrizte meg. A sírirat szerint nyilvánosan is fellépett, s így ő városunk első ismert énekes- és zeneművésznője. A SÍRFELIRATBÓL kiolvashatjuk a férj zenészi önérzetét is, csak a felesége múlta felül. Mint katonai orgonista talán ő tanította meg felszabadítottját és feleségét az orgonázás művészetére. így hasonló volna ez az orgona feltalálójának Az orgona megmaradt fémalkatrészei az Aquincumi Múzeumban Сохранившиеся металлические составные части органа The remaining metal parts of the organ in the Aquincum Museum Les restes en métal de l'orgue au Musée d'Aquincum 234