Budapest, 1946. (2. évfolyam)

6. szám - LESTYÁN SÁNDOR: Az egyetem-utcai Károlyi-palota történelmi emlékei

Károlyi Mihály jelképesen átveszi a palotát Ries István igazságügyminisztertől, Kővágó József polgármester és Bechtler Péter alpolgármester jelenlétében Ehhez az anyához, Károlyi Györgynéhez és nővéré­hez, Batthyány Lajos grófnőhöz (mindketten Zichy Károly gróf leányai) írta Petőfi ezeket a sorokat : Láttátok-e a két tündér virágot, Borús hazánknak két sarkcsillagát ? Evezhetsz bátran nemzetem hajója. Nem veszthet az célt, aki ilyet lát . . . A reformkor ege, ami alatt a sötétségből már-már felvillant a hajnal derengése, hirtelen borúsra válto­zott. Még előtűnt a szivárvány : 1848 és a szabadság­harc legendás küzdelme, aztán jött Világos fekete éjszakája. WINDISCHGRAETZ HERCEG DRAGONYOSAI­NAK lovai torpantak meg 1849 január 5-én, a móri csatavesztés után, az Egyetem-utcai palota bejárata előtt. Jellasics szállásmesterét kísérték a dragonyo­sok. aki maga elé parancsolta a Károlyi-család ügyé­szét és kijelentette, hogy a bán az épületben kíván lakni. »Seine Excellenz wünscht auch die Kost haben« — hangoztatta. Ételt, italt is követelt Jella­sics a Károlyi-palotában, nem elégedve meg a kertre (udvarra) néző szobákkal, hanem a nagy, utcai lak­osztályt akarta. Meg is kapta természetesen. (A város ugyan másutt foglalt le számára »kvártélyt«, de a bán hangoztatta : »Ich will in Palais Károlyi Wohnung nehmen«.) Amíg Jellasics a palotában lakott, minden lépcső­zeten, folyosón és kijárásnál 2—2 szerezsán őrködött, a nagy kapu alá pedig harminc telepedett be. A hódítók megkezdték a rebellisek összefogását. A Károlyi-palotából vitték el 1849 január 6-án Szapáry Antal grófot, aki mint szállóvendég kiutasította Символическое принятие дворца Махайом Карольи Michael Károlyi takes symbolic possession of the palace Mihály Károlyi prend possession symbolique du palais szobájából a be-bejáró császári tiszteket, gróf Pálffy Móricot pedig egyenesen »kidobta«. (Bártfay László napló-feljegyzése, a Nemzeti Múzeum kézirattárában.) Három nappal később, január 9-én, gróf Batthyány Lajos miniszterelnököt hurcolták el a palotából. A házi­gazdával, hitvesével, s néhány barátjukkal vacso­ráztak éppen, amikor egy osztrák katonatiszt kard­csörtetve rájuk nyitotta az ajtót. »Ich habe die Macht hinter mir« — mondotta — mert harminc fegyveres katona sorakozott fel mögötte. Mire Károlyi György így válaszolt : »Az erőszak ellen nem tehetünk sem­mit«, Batthyány Lajos pedig felállott az asztal mellől és a tiszthez lépett : »Sejtem, hogy engem keresnek. Végezzünk gyorsan!« A palota falán emléktábla hirdeti, hogy onnan hur­colta el az önkény Batthyány Lajos miniszterelnököt a rabságba, majd — egy napon a tizenhárom aradi vértanúval — a halálba. 1849 április 3-án Károlyi István grófot vitték el a palotából, betegen, két mankóra támaszkodva a Neugebaude épületébe, ahonnan Theresienstadtba került. Betegségére való tekintettel kocsiba ülhetett. Osztrák tiszt foglalt helyet mellette. A bakon pedig, a bérkocsis mellett, öccse ült, a palota gazdája, aki elkísérte bátyját a börtön kapujáig. GÖRGEY AZUTÁN ELFOGLALTA Budavárát, 1 Pest felszabadult, Kossuth Lajos és a kormány vissza­tért Debrecenből a fővárosba. Az Egyetem-utcai Károlyi-palotában György gróf befogatott a négy­lovas hintóba, a lovak kokárda-díszeit maga a grófné készítette. A gróf — aki nemzetőrségi őrnagy volt — lóra ült, úgy kísérte a hintóját Kossuth Lajos elé. Mert a kormányzó ezen a hintón vonult be Pestre. 214

Next

/
Oldalképek
Tartalom