Budapest, 1946. (2. évfolyam)

1. szám - DEVECSERI GÁBOR: József Attila-utca

A HÍRES, NEVEZETES PESTI BALAK az 1850-es évektől kezdve sokáig az Európa Szálló oszlopos, díszes nagytermében zajlottak le. Az épület eredetileg az Uli mann-család palotája volt, Hild József,a klasszikus empire mestere építette. 1850 május 13-án fordult az Ullmann-család azzal a beadvánnyal a városi tanácshoz, amiben a palota haszonbérbeadását jelenti: szálloda és kávéház céljaira. A gazdag, nagyúri kényelemmel berendezett lakóház népszerű szórakozóhely lett, ugyanakkor világvárosias »szálloda«, az első »Grand Hotel« Budapesten. Töbty ízben lakott falai között a walesi herceg és Napoleon herceg kíséretével együtt. Itt lakott Sarah Bernhard, « mikor Pesten vendégszerepelt. A bálteremben fényes hangversenyeket is rendeztek. A FŐKAPITÁNYSÁG céljaira vásárolta meg a magyar államkincstár 1887-ben a palotát 510.000 forintért és hozzávette a szomszédos három ingatlant is. Kisebb átalakítások után a négy épület egységes tömböt alkotott, de a belső berendezés megőrizte régi, nemes szépségét. (Jónás Pál felvételei) HILD JÓZSEF REMEKÉNEK külső és belső pompája az 1840-es évek Pestjének egyik büszkesége volt. Feldmann »Wegiveiserje«, 1844-ben azt írta róla, hogy a »minden oldalról zárt és fűthető lépcsőház« párját ritkítja és a nagyterem valóságos »mestermű«. A ház homlokzati része és a nagyterem allegorikus kiképzése művészi szempontból valóban a pesti empireépítészet egyik legtökéletesebb alkotása. Mikor a főkapitányság költözött a falak közé, nagy gondot fordítottak arra, hogy a műemlékrészleteket megóvják a pusztulástól. Az ostromban a palota sokat szenvedett. 1. számú képünk a nagyterem — később bálterem — jelenlegi állapotát mutatja. 2. és 3. számú képünk a Dunára néző homlokzat maradványait örökíti meg. A műemlékvédelem követeli, hogy a palota átépítésénél a jövő számára pontosan őrizzék meg a szerencsésen megmaradt épületrészleteket. 10