Budapest, 1946. (2. évfolyam)

3. szám - ESZE TAMÁS: Rákóczi kurucai Pest-Buda falai alatt

Pihenő kuruc vitéz Pest előtt (Egykorú olajfestmény a Fővárosi Történeti Múzeumban) Венгерский боец за свободу отдыхающий перед Пештом. (Современная картина маслянными красками в Столичном Историческом Музее) Portrait of a soldier of the Hungarian Liberty Wars outside Pest (Contemporary oilpainting in the Municipal Historic Museum) Guerrier hongrois au repos, en 48, devant Pest (Ancien tableau ä l'huile, au Musée Historique Municipal) Rákóczi kuruiai Pesl-Ruda ialai alalt A KURUC FELKELÉS úgy nőtt meg, mint a tavaszi áradat. Rákóczit 1703 június 16-án maroknyi j csapat fogadta a lengyel-magyar határon s augusztus , 29-én Anglia bécsi követe már arról ad hírt Londonba, hogy a felkelők az ország szívét fenyegetik : Bercsényi 5000 kuruccal vonul Buda ellen, s egy volt thököliánus ezredes a Tiszán átkelve Pest felé tart. Mikor szeptember 2-án. az 1686-os visszafoglalás 17. évfordulóját ünnepelték, a várfalakról már látták az első kuruc katonákat. A budai polgárok minden j évben megfigyelték, hogy az áttörés helyén tartott I szentbeszéd alkalmával egy sas száll fel a magasba, mint a császári dicsőség jelképe. A német sas 1703 I szeptember 2-tól kezdve összecsukott szárnyakkal gubbaszt a két testvérváros falain, s csak nyolc esz, tendő multán terjesztheti ki újból hatalmas és félel? metes szárnyait, addig »igaz kuruc az ország Budáig, Pozsonyig«. »Metropolis Hungáriáé Germanica facta est« — . Buda is, Pest is ráccal vegyes német város. Éppen a kuruc felkelés kitörésének évében kapják vissza régi szabad királyi városi jellegüket ; a kiváltság. levél a szabad királyi városok sorában első helyre N emeli Budát, címerét ezentúl az ország címerével ékesítheti, a második hely Pestet illeti meg. Éppen и Ii mikor alkalmuk lett volna megszabadulniok a katonai és a kamarai igazgatás béklyóitól, jött rebellió, s vele a katonai hatalomnak az eddiginél sokkal súlyosabb terhe. Budán az öreg Pfeffershofen János báró császári generális a »Festungskommandant«, Pesten a parancsnokok sűrűn változnak : gr. Nádasdy Ferenc, gr. Löwenburg Frigyes, gr. Lauernay István. A FELKELÉS váratlanul gyors előhaladása nagy nyugtalanságot keltett. A budai parancsnok karóbavonatás terhe alatt parancsolja meg a pestvármegyei községeknek, hogy hetenként váltott munkáscsoportokat küldjenek a vár erősítésére. A Víziváros felé eső árkokat erősítteti meg, dolgoznak a régi várostól a magaslatokig húzódó vonalon Pesten sáncokat emelnek ; Budán is, Pesten is felfegyverzik a polgárságot. A Pesten székelő vármegye izgatott hangú rendeleteivel fegyveres felkelést parancsol, vágókat, szénát és abrakot követel, s a bírákat berendeli november 6-i gyűlésére. Ez az utolsó pesti megyegyűlés, nemsokára Rákóczi kuruc alispánt választat a föld vári táboron. Katonaság kevés van mindkét városon, egyrészük magyar, nem lehet bízni bennük ; szakadatlanul érkeznek kisebb-nagyobb csapatok a felkelés egész folyama alatt a polgárság nem nagy örömére. Ezen a forró nyáron kurucok és labancok 89