Budapest, 1945. (1. évfolyam)

1. szám - LESTYÁN SÁNDOR: A Lánchíd regénye

Clark Ádám (Barabás Miklós rajza) Адам Кларк Adam Clark Adara Clark (drawing by N. Barabás) (dessin de Miklós Barabás) láték feldúlt fejdísszel és össze-vissza tépett öltözettel visszatérni, csakhogy legalább lélegzetét megment­hesse.« A Híd már az alapkő-ünnepélyen sok bajt okozott! Százhárom esztendő mult el azóta, hogy az úri asz­szonyságok fej díszeit feldúlták miatta, hogv öltöze­teik össze-vissza szakadoztak a tolongásban, rúgás­ban cs taszigálásban s most itt állok előtte, igaz, magam is feldúltan, szakadozott ál-öltözetben, ki­taszítva a mesterségemből, rúgva, taszigálva... Es búcsúzunk. . . Az alapkő-ünnepély okmányát arany- és ezüst­pénzdarabokkal együtt helyezték egy üregbe, mely »azonnal 130 mázsás kővel takartatott be«. Ez nyil­ván Mr. Clark ötlete volt, valamelyiké a két Clark közül. Mert ketten voltak : Clark Tierney Vilmos, a tervező és Clark Ádám. az építőmester. Nem rokonok, de mind a ketten Anglia szülöttei. Clark Vilmos az, akinek tervét 1838 szeptember 18-án a hídbizottság elfogadta s aki anyanyelvén megörökítette a hídépí­tés történetét : »Építése több nehézségbe ütközött, mint bármely építménvé a világon. Az erkölcsi nehéz­ségek versenyeztek a fizikaiakkal. Büszkeség, előítélet és féltékenység volt a három leghatalmasabb ellenfél, külön-külön kellett megküzdeni valamennyivel.« Clark Ádám, az építőmester, 28 éves volt, mikor Széchenyi István és a tervezőművész rábízta a munka­vezetést. A törékeny, hallgatag, komoly fiatalember több, mint ezer embert irányított s ha kellett, maga is közéjük állott a sorba. Ez nem jelentett számára különösebb dolgot, hiszen egy angliai vas- és gépgyár előmunkása volt, mielőtt Pestre hívták. A két Clark egyformán hősi munkát végzett. Fáradhatatlanok, lelkesek voltak az első perctől az utolsóig. Magyar álom gondolta el a Hidat, a reformkorban, de gyakorlatilag és technikai berendezkedésben még oly szegények voltunk, hogy nélkülük nem épülhetett volna meg. Az ifjú Clark Ádám tisztelte és szinte gyermekesen szerette főnökét, Clark Tierney Vilmost. Együtt utaz­ták be a felsőausztriai, stájerországi, tótországi erdő­ket, hogy a megfelelő épületfa-anyagot kiválogassák és együtt kutatták át a farkasvölgyi, váci, sóskúti és mauthauseni kőbányákat építőkövekért. (Mauthau­sen ! Milyen közel került hozzánk ez a szó a Lánchíd történeti távlatából! Ott termelték ki a gyakorlott angliai kőfejtő-munkások az alapépítmény és a pillé­rek köveit, 200—250 mázsás darabokban. És mennyi gyászos emléket hoztak haza onnan azok, akik nem is sejtették Mauthausennek ezt a szép emlékét.) Ismerjük Clark Ádám néhány levelét a Híd munká­latairól. Angliába írta ezeket a leveleket, a szüleinek. Az egyikben — keltezése : Pesti lánchíd, munka­telep, 1842 szeptember 26. — azt írja, hogy majdnem egyenlőnek tartják őt Magyarországon a főnökével, ami nagyon bántja, mert az még azt hihetné, hogy túl akar emelkedni a rábízott feladaton. »Pedig engem a sikerek nem bódítanak el — tudatja —, józannak érzem magam s inkább szomorú vagyok, kérve az Istent, adjon erőt ahhoz, hogy állásomat be is tudjam tölteni.« Á másik levélben — keltezése : Mauthausen, 1842 szeptember 20. — így ír : »Legutóbb közöltem az alapkőletétel szertartását. Hallom, hogy a Times­ban cikk jelent meg róla. Olvasták kedves Szüleim? Igaz, hogy a nevem is meg van említve benne?« . . .Búcsúzom a Hídtól. . . Clark Ádámról van egy Barabás-metszetem. Az arca : mint egy költőé. Fehér mellényén nyakba-akasztós óralánc. Hatalmas nyakra­valójában szépen foglalt igazgyöngyszem. Jobb kar­jával az épülő híd egyik lánc-csokrára támaszkodik. Jobbkezében mérőléc. Balkeze kisujján ékköves gyűrű. Mögötte állványzat, kövek, vasak, láncok, emelődaruk és a félig kész budai híd-ív. О néz előre, nem is előre : a jövőbe néz, hittel, nyugodtan, az építőmester biztonságával, számításainak és szám­adatainak halálosan pontos és rendíthetetlen bástyái mögül és nem látja, hogy majdan démoni gonoszság fog a Híd életére törni. Kőniunka, állványozás az épülő Каменная работа, СТрОЮЩИЙСЯ Lánchídon (Barabás Miklós tollraj; а) ЦепНОЙ MoCT Travaux en pierrc : échafaudage sur le Tlic Suspension bridge in construction Pont Suspendu en construction (dessin (lithogr. by N. Barabás) á la plume de Miklós Barabás) 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom