Budapest, 1945. (1. évfolyam)

2. szám - LESTYÁN SÁNDOR: Őszi séta a Szabadsághegyen

ütött tanyát a nyilas politikai rendőrség, mely a német Gestapót szolgálta, sőt a Gestapo félelmetes külsejű, rosszarcú legényei is ott rendezkedtek be, a kiürített szállodákban és társasházakban, oda hurcolták áldozataikat ; az éjszaka csendjét borgőzös, duhaj lárma és a megkínzottak sikoltozása verte fel, autók robogtak a városból, rabolt emberekkel és rabolt kincsekkel megrakodva, autók száguldoztak le a városba, újabb és újabb zsákmányért, mert a náci telhetetlenség nem ismert határokat, — s a Karthausi-lak, Eötvös József nyári laka, mindezt látta, átélte és szégyenkezett... A Jókai-villának sem történt baja, ahol a szelíd mesemondó lonkát vágott, galagonyát irtott napszámosaival, akiknek 36 krajcárt fizetett ki esténként, aztán a gyertyavilág mellett a Kárpáthy Zoltán fejezeteit rótta formás betűivel a fehér árkusra. Sürgős volt a kézirat, minden reggel elküldött a folytatásért Török János, a Pesti Napló szerkesztője, aki egvszer szigorúan megdorgálta az írót : »Hallja az úr, vagv regényt írunk, vagy paszulyt öntözünk!« Előtte való napon ugyanis elmaradt a regényfolytatás, de nem a paszuly öntözése miatt, hanem azért, mert szálka fúródott az író körme alá és meggyűlt a keze. Másnap, a dorgatórium után, balkézzel írta Jókai az új tárca-fejezetet. . . Heidrich csokoládégyáros Óra-villája sem szenvedett az 1945-ös ostromban, ahonnan Görgey Artúr 1849-ben Budavár ostromát vezette. Szigeti József nyaralója. Benza Károly Költő-utcai »csavart-kéményű« bohém-tanyája fölött is úgy vonult el a vihar, hogy nyomot sem hagyott maga után. Közel se volt annyi izgalom az ostrom idején néhai Benza bácsi hajléka körül, mint akkoriban, mikor még élt a nemzet napszámosa, s egy reggel arra ébredt, hogy lelketlen gazemberek ellopták két kacsáját. Az öreg úgy akarta elhessegetni 69