Budapest, 1945. (1. évfolyam)

2. szám - NAGY LAJOS: Pest város őse

Az Eskü-téri római tábor bélyeges téglái 1. A tábor rövidített nevével, Castra Pestiensia officina tegularum 2—5. A tábort építő légió bélyegei Штемпелеванные кирпичи римского лагеря на пломадиЕшкю 1. Сокращенное название лагеря Castra Pestiensia officina tegularum 2—5. Штемпеля легионов, строивших агерьл Stamp-bricks from the Eskü sq.-camp 1. With the abbreviated name of the camp, Castra Pestiensia officina tegularum 2 to 5 : Stamps of the legion that worked at the camp's building Les briques estampillées du camp romáin ä la Place du Serment 1. Le nom abrégé du Camp: Castra Pestiensia officina tegularum 2—5. Les estampilles de la légion qua construit le camp minden ízében már rozoga római birodalom védelmében. Pest városának eredetét ezért értelmezték tévesen. A történészeinknek csak Anonymus állott rendelkezésére, a régészek pedig ásatások nélkül fel sem tételezték, hogy a Duna balpartján egy erős római vár létezett volna, mert épp ez a terület, a belváros, legtöbbet szenvedett, átépített része volt a mai fővárosunk területének s így itt rendszeres ásatást korábban végezni nem lehetett. A magyar régészet legkiválóbbikának egyike, Rómer Flóris, aki megírta »A régi Pest« című híres és alapvető munkáját, még kételkedett abban, hogy a Duna balpartján, Pest területén városi alaktdás vagy tábor alakulhatott a római korban. Őt követték utódai is Kuzsinszky Bálintig. A RÉGI PIARISTA RENDHÁZ lebontásakor 1932-ben kerültek elő olyan nagyméretű falak és emlékek, valamint szórványos leletek, melyek megdöntötték a kutatók korábbi véleményét. Az Erzsébet királynő szobra előtt az ásatás alkalmával előkerült fal római eredetűnek bizonyult. Szélessége 3 m 40 cm, s így vetekszik a római birodalom erődeinek legvastagabb falaival. A rómavárosi Aurelianus-fal is csak 270 cm vastagságú. A régi piarista telken húzott kutató árkokból előkerült római kultúrréteg 4 m mélyen kezdődött, sok bélyeges téglával és pénzekkel volt tele. Ez azért volt fontos tudományos eredmény, mert korábban Pestről egy szórványos, Rumbach-utcai téglától eltekintve, római bélyeges tégla nem volt ismeretes. A bélyeges téglák és érmek ezen területnek, Pest belvárosának három századon át lakott, illetve erődített voltát bizonyították. Ezek közül egy még teljes bizonysággal meg nem fejtett téglabélyeg CAIOI vagy CAPOT egyenesen várunk építésével volna kapcsolatba hozható. Feloldása CA(stra) P(estiensia) O(fficina) T(egularum). Az 1932-ben feltárt fal és a kiugró saroktorony, mely meghosszabbított félköralakú, technikája után ítélve késő római korból származik. Építéséhez felhasználták másodlagosan a korábbi századok felhagyott római temetőinek sírköveit, feliratos emlékeket, oltárköveket, domborműveket. Egy késő római naptárszerkesztő, Idatius művéből tudjuk, hogy Diocletianus császár Kr. u. 294-ben táborokat épített a Duna mentén Bononiával és Aquincummal szemben : »castra facta contra Acinco et Bononia«. Ez az időpont megegyezik a tábor falának építési korával. Későbbi azért nem lehet, mert hiányoznak a IV. század végének, I. Valentinianus uralmának bélyeges téglái. Ezek egy részét az akkori vezér, Frigeridus dux nevével bélyegezték. EZ A RÓMAI FAL és az apróbb leletek után másképen kellett értékelnünk az Erzsébethíd 1898. évi alapozásakor előkerült tornyot a beépített, faragott, feliratos és díszített római kövekkel, valamint a Dunából előkerült díszes, ú. n. »Eskü-téri sisak«-ot, a későrómai katonai iparművészet remekét. A pesti középkori város egyik bástyájának gondolták elődeink ezen emléket s a római köveket pedig mint építési anyagot hozták volna a rombadőlt óbudai Aquincumból, a Duna víziútján. Ez a bástya a római tábor délkeleti saroktornya volt. A befalazott kőemlékek megadták azt az időpontot is, melynél korábban ez a torony nem épülhetett. Az adatok megint összevágtak Idatius évszámával. 1944-ben, a belvárosi templom helyreállítási munkálatai közben Bertalan Vilmos egy legyezőalakú tornyot tárt fel a templom délkeleti sarkán kívül. Ez a saroktorony jellegzetes típusa a 3. századvégi és a 4. századi dunamelléki római castrumoknak s táborunk délkeleti sarkán állott. Azonos alakú torony nyomai jöttek elő a piarista rendház építésekor 1913-ban is, mely az északkeleti toronynak felel meg. Ez a saroktoronytípus, a legyezőalak, szerepel Pannóniában, TéténybenésSzentendrén, de megtaláljuk délre a Duna mentén sok helyen, ahol Diocletianus és Nagy Constantinus korától kezdve a korai táborokat kijavítják vagy átépítik. (Drobeta, Capidava, Dinogetia stb.) Bertalan Vilmos ásatása alkalmával a Diocletianus-kori tábor elődjét is megtalálta. Ez a korábbi tábor a 2. század utolsó évtizedeiben, vagy a 3. század elején épült. Űgylátszik, hogy nagyobb lehetett a Diocletianus új táboránál. A 3. századvégi újabb szarmata mozgalmak hozták magukkal, hogy Diocletianus császár, mikor a pannóniai limest felülvizsgálta és Aquincumba is ellátogatott, rendelte el a pesti balparti erőd új felépítését. Alföldi András mutatta ki, hogy Diocletianus császár személyes jelenléte hozta rendbe a középdunai limes rendezését. Három központra csoportosította a szarmaták elleni védekezést, mindeniknél egy dunabalparti ellenerődöt is átépítve, vagy újonnan alapítva. Az ásatások alkalmával előkerült falnyomok és tornyok alapján rekonstruálhattuk a pesti római tábort, mely nem szabályos négyszög, hanem trapézalakú, oldalának hosszúsága 84x86 m. Ez a római vár volt a középkori Pest őse. Olyan erősen építették, hogy nem szorult átépítésre vagy kijavításra a tatár pusztításig. A belvárosi templom alatt előkerült római épületnyomok a tábor parancsnokának épületéhez tartoztak. Nem a korai tábor keletelése szerint helyezték el, hanem közelebb a falakhoz, hogy védve legyen az ellenség gyujtónyílzápora ellen. Itt volt a tábor szentélye is, mely a 4. század végén már keresztény templom lesz. Ez magyarázza meg a belvárosi templom románkori építésének helyét is, mely kontinuitása a római ókereszténységnek. Pest város nevét korábban a régészeti adatok ismerete nélkül Melich János után szláv eredetűnek tartották. Ptolemaus, a Kr. u. 2. század első felében élt geographus említi a Duna-Tisza közén a jazig városok közt Pessiumot vagy Pestiont. A földrajzi szélességi és hosszúsági adatai az újabb kutatások szerint Pest városára illenek. 46