Budapest, 1945. (1. évfolyam)
1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Középkori városkép a romok között
GEREVICH LÁSZLÓ KÖZÉPKORI VÁROSKÉP \ ROMOK KÖZÖTT A FŐVÁROS OSTROMÁBAN legtöbbet szenvedett a budai Vár. Majdnem minden háza súlyosan megsérült, számos teljesen megsemmisült. A veszteség annál pótolhatatlanabb, mert Budapest utolsó összefüggő régi épületcsoportjai egyedül itt maradtak meg. Ezek az épületsorok már rég nincsenek eredeti középkori állapotukban, hiszen a százötvenéves török uralom csak megtűrte és nem gondozta és építette tovább, az 1686-i ostrom pedig kíméletlenebből bánt el velük, mint a mai. Legsúlyosabb csapást ezekre a történeti emlékekre azok a gazdag, új tulajdonosok mérték, akik nem elégedtek meg a tiszta stílusú, nemesen egyszerű épületek javításával, hanem helyükbe pöffeszkedő palotákat építettek, azokat idegen stíluselemekkel díszítették, ami a magyar történeti formavilág teljes értetlenségéből származott. Szerencsére azonban az egyszerű lakosságú házak sokat megőriztek a régi Várból. Emlékezetünkben élnek még a várbeli séták különös hangulatai, melyeket csak itt-ott zavart egy barokra modernizált palota, egy-egy magas, szecessziós vagy historizáló épület, hányavetien bábeli stílusnyelvzavarában hetet-havat összehordva. Az ostrom ezeket a lármás, új épületeket pusztította el leginkább. Legszerencsésebben jártak a Vár épületeinek nemesebb részei: a kapualjak mélyén, földszinti helyiségekben megbújó gótikus maradványok. De még ott is, ahol a tornyokon jelentkeznek — értem itt a domonkosok Szt Miklós-templomának és a középkori Mária Magdolna (ma helyőrségi) templom tornyát —, kisebb sérülésektől eltekintve, a gótikus részletek csodálatosan megmaradtak. Ez utóbbi templom teste majdnem teljes egészében összeomlott. A falak struktúrája és a falakba befalazott számos érdekesebbnél érdekesebb középkori faragott épülettag : megcáfolta azt az eddigi hiedelmet, hogy a templom bárok átépítése középkori falak fölhasználásával történt. A Vár gótikus emlékanyaga és topográfiája az újabb műtörténeti kutatás egyik kedvenc témája volt és mind az emlékanyag, mind a források bőségét erősen kihasználta. Nincs Magvarországon még egy ennyire fölkutatott hely, s mégis az eredmények közel sem nyújtottak kielégítő megoldást, ami a mult század és a századelejei romantikus, a precíz régészeti fölvételt mellőző szemlélet következménye. Ma а Л ár pusztulásában rejlő kutatás lehetőségeit igyekszünk megragadni. Az épületek ott állnak malterruhájuktól megszabadítva, bomba és gránáttól fölszakítva. A régészet feladata, hogy az épületkadávereket fölboncolja és a tudomány hasznára fordítsa, a sebesült épületekről kíméletlenül leoperálja a hamis részeket, a nemes épületcsonkokat pedig megmentse. A házak átvizsgálása után messzevezető topográfiai eredményeket várhatunk. Néhány példát említek. A Werbőczy-utca 26. számú ház kiugró északi falában gótikus részletek bukkantak elő, azt bizonyítva, hogy az épület: sarokház volt. A következő evangélikus templom és hozzátartozó épület alapjainak átvizsgálása dönti majd el. hogy itt kes-Üri-utca 31. Gótikus kapukeret maradványai 31, Uri str. Remains of a gothic door-frame Üri-utca 40. Gótikus kapualj 40, Uri str., a gothic doorway Остаток готических ворот 31, rue Űri : restes d'un portail gothique Готическая подворотня 40, rue Uri: porche gothique 29