Budapest, 1945. (1. évfolyam)

1. szám - GEREVICH LÁSZLÓ: Középkori városkép a romok között

GEREVICH LÁSZLÓ KÖZÉPKORI VÁROSKÉP \ ROMOK KÖZÖTT A FŐVÁROS OSTROMÁBAN legtöbbet szenve­dett a budai Vár. Majdnem minden háza súlyosan megsérült, számos teljesen megsemmisült. A veszte­ség annál pótolhatatlanabb, mert Budapest utolsó összefüggő régi épületcsoportjai egyedül itt marad­tak meg. Ezek az épületsorok már rég nincsenek eredeti középkori állapotukban, hiszen a százötven­éves török uralom csak megtűrte és nem gondozta és építette tovább, az 1686-i ostrom pedig kímélet­lenebből bánt el velük, mint a mai. Legsúlyosabb csapást ezekre a történeti emlékekre azok a gazdag, új tulajdonosok mérték, akik nem elégedtek meg a tiszta stílusú, nemesen egyszerű épületek javításá­val, hanem helyükbe pöffeszkedő palotákat építettek, azokat idegen stíluselemekkel díszítették, ami a magyar történeti formavilág teljes értetlenségéből származott. Szerencsére azonban az egyszerű lakosságú házak sokat megőriztek a régi Várból. Emlékezetünkben élnek még a várbeli séták különös hangulatai, melye­ket csak itt-ott zavart egy barokra modernizált palota, egy-egy magas, szecessziós vagy historizáló épület, hányavetien bábeli stílusnyelvzavarában hetet-havat összehordva. Az ostrom ezeket a lár­más, új épületeket pusztította el leginkább. Leg­szerencsésebben jártak a Vár épületeinek nemesebb részei: a kapualjak mélyén, földszinti helyiségekben megbújó gótikus maradványok. De még ott is, ahol a tornyokon jelentkeznek — értem itt a domonko­sok Szt Miklós-templomának és a középkori Mária Magdolna (ma helyőrségi) templom tornyát —, kisebb sérülésektől eltekintve, a gótikus részletek csodálatosan megmaradtak. Ez utóbbi templom teste majdnem teljes egészében összeomlott. A falak struktúrája és a falakba befalazott számos érdeke­sebbnél érdekesebb középkori faragott épülettag : megcáfolta azt az eddigi hiedelmet, hogy a templom bárok átépítése középkori falak fölhasználásával történt. A Vár gótikus emlékanyaga és topográfiája az újabb műtörténeti kutatás egyik kedvenc témája volt és mind az emlékanyag, mind a források bősé­gét erősen kihasználta. Nincs Magvarországon még egy ennyire fölkutatott hely, s mégis az eredmények közel sem nyújtottak kielégítő megoldást, ami a mult század és a századelejei romantikus, a precíz régészeti fölvételt mellőző szemlélet következménye. Ma а Л ár pusztulásában rejlő kutatás lehetőségeit igyekszünk megragadni. Az épületek ott állnak malterruhájuktól megszabadítva, bomba és gránát­tól fölszakítva. A régészet feladata, hogy az épület­kadávereket fölboncolja és a tudomány hasznára fordítsa, a sebesült épületekről kíméletlenül leope­rálja a hamis részeket, a nemes épületcsonkokat pedig megmentse. A házak átvizsgálása után messzevezető topográfiai eredményeket várhatunk. Néhány pél­dát említek. A Werbőczy-utca 26. számú ház kiugró északi falában gótikus részletek bukkantak elő, azt bizonyítva, hogy az épület: sarokház volt. A követ­kező evangélikus templom és hozzátartozó épület alapjainak átvizsgálása dönti majd el. hogy itt kes-Üri-utca 31. Gótikus kapukeret maradványai 31, Uri str. Remains of a gothic door-frame Üri-utca 40. Gótikus kapualj 40, Uri str., a gothic doorway Остаток готических ворот 31, rue Űri : restes d'un portail gothique Готическая подворотня 40, rue Uri: porche gothique 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom