Budapest, 1945. (1. évfolyam)

3. szám - SZIMÉLY KÁROLY: A Duna és a Dunapartok

Jlesztő szerepéből következik, hogy a helyes elvek serint keresztülvitt városrendezés a Dunapartok épí;szi kihangsúlyozására is törekszik, kihasználva a udai hegyek festői hátterét és a pesti síkság ellenitét, ugyanakkor a hidakkal megszabott tagozódást ; feszhangba hozva a partokra kerülő építményeket ívmással, környezetükkel és az átellenes oldal tömegatásaival. A budai Dunapart beépítését a Gellérthegy, a Váregv és a Rózsadomb vonulata határozza meg. Ezek távolabbi hegyhátakkal együtt csodálatosan sép ritmusát adják a természet játékának. A citaellával koszorúzott Gellérthegy sziklatömbje, amely zajló városból emelkedik ki, Budapest egyik legekoratívebb jellegzetessége. Ugyanilyen tájképi lentőségíi a Várhegy is. A rajta elhelyezett épületek cerencsés elosztása, a királyi palota egységes tömege áratlan hangsúlyt ad a pesti oldalról elénk táruló ilátásnak. A Várhegytől északra pedig a Rózsadomb *rtes, lombos vidéke ellensúlyozza a dunai épiilet• rokat. A városrendezés és esztétika feladata a bilincselő városkép megóvása, hogy a hegyoldalakig уúló és a hegyeket körülövező háztenger ne nyelje a kiemelkedő zöldfelületeket, hanem a kettő helyes -ányban biztosítsa a kép összhangját. Más a helyzet a pesti oldalon, ahol a városközpont, »city« lüktető forgalma eléri a Dunát. Itt a városndezési követelménv is más : a Duna felől elhatárolni a »city«-t, de egyben a budai hegyek felé is fordítani, hogy utat nyitva a friss dunai levegő áramlásának, éltető erőt és egészséget vigyünk a zsúfolt belső városrészek felé. Ilyen és hasonló szempontok mellett az épületeket oly horizontális és vertikális elosztásban kell megalkotni, hogy beleillesztve a hidak és a szemközti hegyek összképébe, azokkal egységes városképet nyújtsanak. Itt elsősorban a Ferenc József-tér, a Dunakorzó, a Ferenc József-rakpart és a Boráros-térig terjedő közraktárak területét kell városkép szempontjából megoldani. A pesti part további szakaszai közül a Margit-hídtól északra nyúló part, a Szent István-park környéke az 1930-as években a Közmunkatanács terveivel végrehajtott építési program után hosszú időre megoldottnak tekinthető; a Rudolf-rakpart épületsorainak teljes kiépítése pedig remélhetően viszonylag rövid időn belül meg fog indulni az itt létesítendő hivatali negyed építkezéseivel. A Dunapart legexponáltabb része kétségtelenül a Dunakorzó szállodasora, mely az ostrom alatt úgyszólván teljesen elpusztult, kiégett. A terület újjáépítésének eszmei terveire jelenleg pályázat van kiírva. Nem kevésbé sürgető városrendezési feladat az Erzsébet-hídtól a Boráros-térig terjedő terület elhanyagolt városképének megjavítása is, hogy végre a pesti part méltó párja legyen a budai oldal természetadta szépségeinek. ] 11