Budapest, 1945. (1. évfolyam)

3. szám - DERCSÉNYI DEZSŐ: A Budai Képes Krónika

A krónika 7. lapja 7-ая страница Хроники The 7th page of the Chronicle La 7 ieme page de la Cluonique hogy a Corvinák közé keveredve került rövid időre török kézre. További sorsára csak következtethetünk. Általában a magyar műkincsek, ha a törökök kezéből megmenekültek, ritkán maradtak Magyarországon, hanem az osztrák császári kincstár, vagy könyvtár gyűjteményeibe vándoroltak. Műgyűjtő császárok, élelmes ügynökök elismerését váró árulók hordják a magyar műkincseket Bécsbe, vagy Prágába, fosztják ki Magyarországot, ürítik ki a budai királyi palotát, kincstárt, sőt a műkincsekkel tömött templomokat és a Corvin-könyvtár polcait. Ez lehetett a sorsa a Képes Krónikának is, amely már a XVII. század első éveiben a bécsi udvari könyvtár féltveőrzött darabja. A könyvtár tudós vezetője, Tengnagel Sebestyén, aki 1608—1636 között állt a császári könyvtár szolgálatában, már felveszi a gyűjteményről írt katalógusába és a Krónika első lapján is felfedezhetjük kezenyomát. A Képes Krónika tehát az osztrák császári ház könyvtárának biztos falai között vészelte át az elkövetkezendő súlyos időket, a kuruc-labanc világ pusztításait, majd a XVIII. század oly sok magyar értéket megsemmisítő közönyét. Bécsben sein maradt sokáig. A trianoni békeszerződés egyetlen Magyarországra kedvező szakasza és hoszszas tárgyalások után, a velencei egyezmény alapján 1933-ban visszakerült Budapestre, legméltóbb őrzési helyére: az Országos Széchenyi-könyvtárba. Legutóbb ismét veszedelem fenyegette : megvédés ürügyén el akarták szállítani Németországba s csak őrzői leleményességén múlott, hogy újság- és könyvduplikátumokkal telt ládákat »helyeztek biztonságba« a magyar kódexek, a Képes Krónika helyett. Sorsa, mely Budáról indult el és Párison keresztül újra készülési helyére juttatta a középkori magyar könyvfestés legszebb emlékét, regényes és érdekes, művészi jelentősége a magyar művészettörténetben egész különleges helyet biztosít számára. A krónikás a húnok történetének elbeszélésével kezdi munkáját s a húnokat, mint a magyarok rokonait, bejövetelüket, mint a magyarok első bejövetelét tárgyalja. Attila halála után, mint második bejövetellel, a magyar honfoglalással foglalkozik, bemutatja a 92