Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1943
71 középiskolás korban elolvasni, de mivel a modern irodalom áttekin. téséhez csak középiskolai tanulmányainak legvégén jut el a diák, amikor már nincs idő olvasásra, és mivel sokaknak bizonyára kevés lesz a felsorolt anyag, álljanak még itt a következő nevek: Bánffy Miklós, Berde Mária, Csathó Kálmán, Fekete István, Ignácz Rózsa, Kassák Lajos, Bibó Lajos, Kós Károly, Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Kuncz Aladár, Márai Sándor, Németh László, Oláh Gábor, Surányi Miklós, Szabó Dezső, Szabó Pál, Szentmihályiné Szabó Mária, Székely Mózes, Tatay Sándor, Veres Péter, Zilahy Lajos. Külön hely illeti meg a három nagy nevelő-írót, Karácsony Sándort, Perlaky Lajost és Tóth Tihamért. Korunk nagy egyházi íróira is felhívjuk a figyelmet, Kapi Bélára (Isten hárfása, Olthatatlan fáklya, Kegyelem és élet), Prohászka Ottokárra és Ravasz Lászlóra. A helyes magyarság, nyelvtisztaság kérdéseivel kapcsolatban a következő kiadványokat ajánljuk: A Pesti Hírlap Nyelvőre, Pintér Jenő Magyar Nyelvvédők Könyve, Halász Gyula: Édes anyanyelvűnk, Kosztolányi Dezső: Erős várunk a nyelv, és az Akadémia nyelvművelő folyóirata, a Magyarosan, (évi előfizetése 2 P). Felső fokon már nemcsak szépirodalmi művek olvasását kívánja meg a mai iskola, hanem irodalmi tanulmányok, tudományos írók ismeretét is. Első sorban Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc műveire hívjuk fel a figyelmet (Széchenyi: Hitel, Magy. Kvtár, a Nemz. Kvtár Széchenyi száma 38—39. Kossuth: Magyarországért, szemelvények emigrációs irataiból, Nemz. Kvtár 103—104, Kossuth: A magyar igazságért, amerikai beszédei és turini levelek, Nemz. Kvtár 122—123, Szemelvények Kossuth L. beszédeiből, Tanulók Olvasótára, Lampel, Deák F. válogatott munkái a Magy. Remekírókban és a Remekírók Képes Kvtárában. Utóbbi két sorozatban Széchenyi és Kossuth is.) Azután az irodalom-tudomány következő művelőit ajánljuk: Alszeghy Zsolt, Arany János (írói arcképek, Zrínyi és Tasso), Beöthy Zsolt (A szépprózai elbeszélés a régi magyar irodalomban, A tragikum, írói arcképek, Magyar balladák a Jel. ír. Isk. Tárában, Romemlékek stb.), Császár Elemér (A magy. regény tört. Arany János), Erdélyi János (kritikái és tanulmányai, a Jel. Ír. Isk. T-ban is), Farkas Gyula, Féja Géza (Régi magyarság és folytatólagos kötetei, Gyulai Pál (Katona és Bánk bánja, Vörösmarty életrajza), Horváth János (Petőfi, Irodalmi népiesség, A magyar irod. műveltség kezdetei, Az irod. műveltség megoszlása), Kemény Zsigmond (jellemrajzai: Vörösmarty, Széchenyi, A két Wesselényi), Négyessy László (verstani munkái, tanulmányai Zrínyi-, Berzsenyi-, Arany-, Tompa-, Shakes- peareről), Péterfy Jenő (Irodalmi tanulmányok), Riedl Frigyes (Arany János, Arany lelki élete, A magy. irod. főirányai, Petőfi Sándor),
