Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1941
31 emberré kell válnunk a Krisztus evangéliumának útmutatása nyomán és alkalmat kell adnunk Istennek arra, hogy Szentleikének ereje, világossága hatalommal igazgathassa életünket. A Kér. vallás az Istenfiuság életútvonalára vezeti a bűnös, raeg- tévedt embert. Szabad, személyes lényekké, önmagukkal rendelkező független egyéniségekké csakis az Isten teremtő lelke, a Krisztus megváltó szeretete által lehetünk, újjászületett emberré kell válnunk, nem a testnek és a vérnek, hanem a léleknek emberévé. Csak a lélek embere lehet valóban Isten gyermekévé. „Az Úr pedig a lélek, ahol az Úrnak lelke, ott a szabadság.“ Erkölcsileg, szellemileg, anyagilag valóban független emberré, Isten gyermekévé csakis a Krisztus közösségében élő lelki- zsemélyiség lehet. Ebben a szellemben vezeti bonyhádi ev. gimnáziumunk ev. ifjúságának benső életét és óhajtja kialakítani a lelkiember Krisztus képét. Ebben a szellemben vezettük ifjúságunk lelkiéletét ez évben is, nemcsak elméleti ismeretekkel gazdagítottuk lelkivilágát, hanem a valóságban egymás megbecsülésére, a szeretet gyakorlására, a kötelesség hű teljesítésére buzdítottuk szüntelen. Tekintettel arra, hogy intézetünk növendékei külömböző vallásfelekezetekhez tartoznak, szigorúan őrködtünk afelett, hogy az egyetértés lelke meg ne bontassék. A felekezeti korlátok nálunk nem elválasztó szöges drótsövények, hanem magyar testvériségben, szeretetben egybefonódó aranykapcsok. Ez az összekötő kapocs: a magyar nemzeti szellem. Vallásosság és hazafiság, egymástól elválaszthatatlan, szétszakíthatatlan közösség, e kettős pilléren nyugodott gimnáziumunk múltja, e gránitsziklán építjük fel a jövendőt is. Az evangélikus tanulók részére egész éven át az intézet vallástanára tartotta az istentiszteleteket, amelyeken gyülekezetünk magyarajku egyháztagjai is résztvettek. Az ifjúság a tanári karral az élén ez évben háromszor járult az Úr asztalához, a reform, emlékünnepén, márc. 24-én a csendes napok alkalmából, továbbá áldozócsütörtökön, ez alkalommal 19 növendékünk járult először az Úr asztalához. A konfirmáltak ezen szép ünnepén a szülők és hozzátartozók is szép számban jelentek meg és bizonyára felejthetetlen, drága emlékekkel meggazdagodva távoztak otthonukba. A csendes napokat ez évben márc. 22—24-ig rendezte az egyházi főhatóság. Nagytiszt. Fábián Imre főesperes úr munkatervezete szerint folyt az áldott evangélizációs munka, amelyen nagyt. dr. Schlitt Gyula alesperes, Zulauf Henrik a Fébé igazg.
