Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1939
4 kell, tudniillik a tudományelmélet, a metafizika és az értékelmélet területén. Az irodalomismeret tudományelméleti részének ennek a tudománynak a többi tudományhoz való viszonyát kell elsősorban megállapítania. (Ma egyik legnehezebb problémaköre az, hogy az irodalomtörténet és szellemtörténet viszonyát szabályozza) Az irodalombölcselet metafizikai részének feladata az, hogy az irodalom mivoltát, alkotó tényezőit, értelmét, célját, a kultúra egyéb kategóriáihoz való viszonyát megfejtse. Az értékelmélet pedig átvezet bennünket az esztétikába, a szépség határozmányai- hoz, elsősorban pedig az úgynevezett „irodalmi érték“ megállapításához és a műfajok elméletéhez. Igen tiszteletreméltó feladat lenne ezzel a három irodalom- elméleti kategóriával, helyesebben a kategóriák problémakörének elhatárolásával külön dolgozat keretében is foglalkozni. Most azonban nem ez a célunk, csupán egy-két alapvetően fontos kérdéshez szeretném gondolataimat hozzáfűzni. Nézetem szerint a három nagy problémakör közül a második helyen említett a leglényegesebb, akkor, ha az irodalomelmélet egész épületét csakugyan a legmélyebb, tehát a legbiztosabb elvi alapra akarjuk felépíteni. Az irodalomelmélet metafizikai részének ugyanis az a központi problémája, hogy mi tulajdonképen az irodalom. Ez minden elméleti és gyakorlati irodalomkutatásnak a legvégső kérdése. Hiszen ha meg akarjuk állapítani, hogy mi a lényege, értéke és feladata valamely tudománynak: mindig az illető tudomány tárgyából kell kiindulnunk. A tudomány módszerét is a tudomány tárgya szabja meg. Vizsgálataink irányát csak akkor tudjuk megszabni, ha tudjuk, melyek azok a lelki tényezők, melyek a mű megszületésénél közrejátszanak, ha tehát tudjuk, mi is jut tulajdonképpen kifejezésre az illető műben. Sőt tovább mehetünk: bármennyire szerény irodalomtörténeti munkásságot akarunk is kifejteni, meg kell állapítanunk, mit is vélünk irodalomnak, mert hiszen különben nem tudjuk mi az, ami még tárgyalásunk anyaga, tehát ami még irodalom, és azt sem, hogy mi az, ami már nem tartozik közvetlenül tárgyalásunkba, tehát ami már nem irodalom. íme: nemcsak az irodalom tudományelméleti és módszertani, de értékelméleti része is abból a központi problémából indul ki, hogy mi is tulajdonképpen az irodalom. Vagyis csakugyan minden irodalomelméleti és történeti munkának végső előfeltétele az, hogy erről a kérdésről határozott nézetet alkossak.