Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1939
9 „világnézetéről“ vallott nézetéből indul ki. Ezen ugyanis lényegesen mást kell értenünk, mint a filozófiai értelemben vett világnézeten. (A költővel kapcsolatban nem is lenne szabad „világnézetről“ beszélnünk, hanem „életérzésről.“ Majd látni fogjuk, miért. Egyelőre azonban — míg a fogalmat nem tisztáztuk — félreértések elkerülésére még megtartjuk a „költői világnézet“ kifejezést. Mivel a következők szempontjából is igen lényeges a kétféle világnézet különbségeinek a feltárása, a következő vizsgálatoknak most ez lesz egyelőre a célja. Nézzük tehát, mi a különbség a filozófus és a költő világnézete között! a.) A világnézet filozófiai értelemben, vagyis úgy, ahogy általában érteni szokták, egyrészt elvi állásfoglalás a világnak mint egésznek a teoretikus képéről, másrészt pedig értékfelfogás. Az előbbi kategóriába ezek a kérdések tartoznak: mi a világ lényege, melyek végső elemei ? Anyagi vagy szellemi természe- tűek-e ezek? Pusztán az okság vak lánca köti-e őket össze, vagy van bennük célszerűség is? A másik kategóriába viszont ezek a kérdések tartozhatnak: melyek azok az értékek, melyeket meg kell valósítanunk ? Mit tartok jónak, rossznak, szépnek, rútnak?11 A két kategóriát összekapcsolva megalkotja rendszeres elvi nézetét a filozófus. A költő világnézete ezzel szemben nélkülözi ezt a céltudatos, rendszeres állásfoglalást. A költő én-jére hat az élet, a világ és e hatások reakciójának az anyagban való lecsapódása: a költői irásmű. Mivel pedig az élmények igen sokfélék lehetnek, a költői világnézetet tartalmazó művek sem alkothatnak tudatos rendszert, csupán az iró én jének mindennemű reakcióját tükrözik vissza a nem-én-nel szemben. íme az első nagy különbség a filozófus és a költő világnézete között az, hogy míg az előbbié rendszeres elvi állásfoglalás a világgal és az értékproblémákkal szemben, addig az utóbbié az „én“ reakciója a nem-én-nel, a világ mindennemű hatásával szemben. — Ebben már benne van a fenti irány tévedése: a költők „eszméi“-nek megfigyelése a világnak a költőre tett hatását mutathatja ugyan, de az általános emberiség „problématörténetét“ belőle megírni nem lehet. (Bár kétségtelen, hogy ehhez is meríthetünk az irodalomból adatokat, ez mégis lényegében a filozófiatörténet tárgya). - A következők megértéséhez azonban folytatnunk kell a kétféle világnézet közötti különbségtevést. 11. V. ö, Kornis Gyula: Törtánetfilozófia, 216 lap.
