Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1936

L> rások. Ezért kutatja az irodalomtudomány a költők és írók neve­lőit és tanítóit az elemi iskolától kezdve egészen az egyetemig. Avagy nem megható jelenség, hogy Gyurátz Ferenc püspök élete végén kegyeletes cikkben emlékezett meg egykori tanítójáról Szente Györgyről? Payr Sándor, egyháztörténetünk nagy kutatója, egy év­tizeddel ezelőtt kiemelte a feledés homályából azokat a tanítókat, akik Salzmann és más pedagógusok tanítványaiként nevet szereztek iskolájuknak. Petőfi Sándor latin nyelvi ismereteinek alapját a sár- szentlőrinci iskolában a tudós Lehr András vetette meg, Arany János tanárainak a névsorát aprólékos gondossággal megállapította az irodalomtörténet, Kemény Zsigmond az igaz tisztelet hangján vallja be, mennyit köszönhet atyai barátjának, id. Szász Károlynak, a nagyényedi kollégium tanárának. Magában a tanításban mutat­kozó ügyesség, a széleskörű tudás azonban még nem elég ahhoz, hogy hatni lehessen az ifjúságra. A tanár személyiségében is lenni kell olyan varázsnak, hogy a gyermek meghajoljon előtte. Ezt a varázst a tanár tekintetével gyakorolja. Ennek a tekintetnek meg kell lát­nia mindazt, amit a növendék helytelenül tesz, de jóakarattal ki is kell a hibát javítani. Ez az állandó tekintet, ez az állandó ellen­őrzés kezdetben nehezen elviselhető, de kifejleszti a növendékben az önismeret, az önbírálat szükségességét. A felső osztályokban nem is sikerül mindig ez a fegyelmezés, ezért azok a tanulók, kik a felsőbb osztályokban lépik át iskolánk küszöbét, nehezebben törődnek bele iskolánk rendjébe s nem bírják hosszabb ideig ezt a tekintetet. Ezek a növendékek nyűgnek tekintik az iskola fegyelmét, mert nem tudják, nern érzik, hogy törvények nélkül semmiféle közösség nem tud hosszabb ideig fennállani. Az állam akkor virágzik, ha tagjai nemesen versenyeznek egymással a törvény iránt való tisz­teletben, az iskola élete akkor egészséges, ha a növendékek meg­értik tanáraik nemes törekvését s vállvetve dolgoznak a közös cél érdekében. Akiben ilyen kötelességérzet fejlődik ki, azt nem kell félteni a középiskola elvégzése után. Néhány most érettségit tett növendékünk már belépett a Bonyhádi Öregdiákok Szövetségébe. Olyan jó barátokat találtak itt, akiknek a jóakaró támogatására mindenkor számíthatnak. Ne felejtsék azonban, hogy ebben a szövet­ségben még erősebb a fegyelem, mint minő a középiskolában volt. A tanulmányi eredmény kielégítőnek mondható. Egyes osz­tályokban jó az eredmény. A Vili. osztály feltűnően szép eredménnyel tett érettségi vizsgát, a Vll. osztály nagy erőfeszítéssel oda küzdötte fel magát, bogy egy tanulója sem bukott, a 111. osztály a tavalyi szép eredményét megtartotta. Az egyes tárgyakban elért eredményt az értesítő végén levő statisztika mutatja. A szülők az egész év fo­lyamán állandóan érdeklődtek gyermekeik iránt, törekedtek az osztályfő és szaktanár tanácsát megfogadni s szükség esetén segít­séget vettek gyermekük mellé. Nehézségekkel küzdő tanulók ebben az évben is voltak, 1-2 tanuló nem tudta társait követni, de a leg­nagyobb rész munkája eredményes volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom