Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1935
6 nemzedék nevelő iskolája. Munkálkodjék lakéiban a hit, remény és szeretet, mint az alapító okirat is mondja; Szeretet legyen a munkátok alapja, Hit legyen a pillér, amely támogatja, Szebb jövő reménye legyen foganatja! Molnár Lajos testnevelési tanár jubileuma. Testnevelő munkájának 25-ik évét töltötte be ebben az isko'ai évben Molnár Lajos testnevelési tanár. Munkásságát a bonyhádi <-v. népiskolában kezdte, majd előbb az algimnáziumra, később a főgimnáziumra szóló képesítést megszerezvén, 1911-ben iskolánkhoz került helyettes tanári minőségben az akkor rendszeresített tornatanítói állásra. A világháború egész idejét a harctéren töltötte, s 1918 végén érkezett vissza. Ettől kezdve odaadó buzgósággal, lelki ismeretes szorgalommal foglalkozott az ifjúság testi nevelésével. Tanfolyamot is látogatott. Testnevelési tanári tevékenységén kívül részt vesz, n int presbiter a bonyhádi ev. egyházközség életében s évek óta lanír a bonyhádi iparos tanonciskolában. Kartársunk nem óhajtotta, hogy munkásságát a záró ünnep1 n a nagy közönség előtt méltassuk, e helyen azonban kötelességünk megemlékezni 25 év komoly munkájáról Ünneplő kartársunk további munkájára a jó Isten gazdag áldását kérjük. Iskolánk múltja. Intézetünk 1806-ban Sárszentlőrincen, Tolnamegyében létesült Nagy István szuperintendens, odavaló lelkész buzgólkodására. A Magyar Kurir 1807. aug. 4. száma már megemlékezik az intézet munkájáról 1853-ig schola triviális volt 3 osztállyal, egy tanárral. 1853—57-ig anyagi okokból szünetelt az iskola, 1857. októberében 3 osztállyal s 2 tanárral ismét megnyílt. 1870-ben Bonyhádra helyezték át. 1860—1895-ig mint algimnázium teljesen kifejlődött, 1895- ben kapott először államsegélyt, 1906-ban megnyílt az V. osztály, 1908-ban új épületbe költözött s 1910-ben tartotta az első érettségit. A főgimnáziummá való fejlesztés Gyalog István munkája volt. A tápintézetet Marhauser Imre virágoztatta fel s 32 évig vezette. 1909- 10-ben a tápintézet is új épületbe költözött. Az iskola régi épiile téből Molnár Kálmán tanár kezdeményezésére 1908 ban diákotthon létesült A világháborúba 7 tanár vonult be. A tanulók közül 108 an vonultak be, közülök — eddigi adataink szerint -— 21 a harctéren esett el, vagy az ott szerzett betegségben halt meg, 2 tanuló a kommunizmusnak esett áldozatul. A hősök emléktábláját 1922-ben avattuk fel. Az intézet vagyona a háború után megsemmisült, de az iskola hagyományos szelleme él s küzdeni fog a szebb jövőért.
