Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1931
0 meg mindnyájunkat a Te megtartó szent lelked segedelmével! Urunk, Istenünk, alkonybaboruláskor, bucsuzáskor kihez mehetnénk segedelemért, örök életnek beszéde van Tenálad 1 Hallgasd meg buzgó imádkozásunkat, szent Fiadért a Krisztus Jézusért kérünk. Amen 1 Néhány adat az intézet történetéből. Iskolánk 1806-ban Sárszentlőrincen, Tolnavármegyének egy kicsiny, de szép és tőzsgyükeres magyar falujában létesült Nagy István szuperintendens, sárszentlőrinei lelkész buzgólkodására. Eleinte csak schola triviális volt 3 osztállyal és egy tanárral. Célja volt: tanítókat képezni az esperesség számára, akik a magyar nyelvet jól bírják, továbbá az ifjakat felsőbb iskolákra előkészíteni. Az intézet történetében a következő fejlődési fokozatokat lehet megállapítani. I. A schola triviális 1SOO —1853. Ebben a korszakban végzett theologusok, felszentelt lelkészek voltak az oktatók, akik 180G-tól Barla Mihály tói 1832-ig sűrűn váltakoztak, mert legtöbbjük egy, legföljebb néhány esztendőt töltött az intézetnél, azután lelkészi állást foglalt el. A korszak második felében Haag Péter 1822 —1832, Lehr András 1832—1853. működött az intézetnél Lehr András volt az egyedüli, aki teljesen az iskolaügynek szentelte életét, mert 1853-ban a soproni ev. lyceumhoz távozott. Lehr András volt 1832-33-ban Petőfi Sándor oktatója. II. A sárszentlőrinei áltanoda 1853—1870. 1853-ban a fenntartóság nem birt eleget tenni a Thun-téle Entwurfban foglalt követelményeknek, melyek szerint annyi tanárt kellett alkalmazni, ahány osztály volt s igy az iskolát nem lehetett 1853/4-ben megnyitni s szünetelt 1857-ig, mikor ez év októberében végre 3 osztállyal és 2 tanárral ismét megkezdte működését, a harmadik megválasztott tanár nem foglalta el állását. Az intézet tanulóinak létszáma ebben az időszakban csekély, évenként átlag 47-48. Ez is mutatta, hogy a csinos kis község, ahol az intézet létesült, nem nyújtja azokat a feltételeket, melyek fejlődéséhez szükségesek és ezért i870-ben Bonyhádra helyeztek át.
