Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1929
— 2Ó — emlékére. A fogadtatás után Oldham előkelő hölgyei vendégeltek meg bennünket. A löncs után egy szövőgyárat és vasgyárat tekintettünk meg. Hazafelé jövet még nagyobb közönség zugó éljenzése közt vonultunk az állomásra és a robogó vonatunk mellett két oldalt a közönség még jó ideig éljenzett. Otthon a táborban nagy tűzijáték folyik megérkezésünkkor. Másnap hajnalban lebontjuk a sátrakat és délelőtt 10-kor elindulunk London felé. Kedves skótjaink velünk töltik az utolsó órákat, ] 50 tagú zenekaruk kikisér bennünket az Arrowe Parkból az autóbuszokig. Meghatva veszünk búcsút táborhelyünktől, de az eredményes, dicső táborozásunk büszke önérzetévéi. Angliai tartózkodásunk új szakaszához érkeztünk. Tapasztaltuk az Arrowe Parkban az angol barátság őszinteségét, tehát Londonba, az ott eltöltendő szép napok reményével utaztunk, hogy Rothermere Lord vendégei legyünk. És úgy is volt! Soha nem álmodott szép napokban volt részünk! Annyi figyelmet, előzékenységet, oly nagy barátságot eddig sehol nem élveztünk, oly nagy urak, nem voltunk s nem is leszünk többé, mint Londonban. Londonnak Paddington állomására 13-án érkeztünk, délután 5 óra tájban. A megérkezéskor mindjárt egy nagy meglepetés. A perronon nemzeti lobogókkal feldíszített harminc hatalmas autóbusz várt, hogy Élthambe, London külvárosába az Avery-hilli kollégiumba vigyen bennünket, a hol 9 napot töltöttünk. Egy hatalmas park volt az, hol több emeletes épület állott. Volt ott még egy hatalmas kultúrpalota, melynek egyik termében egyszerre étkeztünk mind a nyolszázötvenen. Milyen boldogok voltunk, mikor az állomásról, harminc nemzeti lobogós autóbuszon száguldottunk London legforgalmasabb utcáin keresztül. A vacsoránál meg újabb figyelem! Mindnyájan megkaptuk londoni tartózkodásunk díszes nemzeti szalaggal átkötött programját a címlapon a magyar és angol lobogókkal és a következő felírással: Ünnepi programul Lord Rothermere vendégei
