Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1928
12 — Ebéd után a Dunához érve, gyönyörű látványt nyújt a budai paloták felett a kék égbe rajzolódó Kir. Vár. A Clark Vilmos és Ádám által 18 18 — 1848-ig épített 375 rn. hosszú lánchídon áthaladva szerpentin utón haladunk a várba; útközben megszemléljük a sikló működését is. A mint a hegy plateau-jára felérünk, jobbról az empire stilu miniszterelnökségi palota, balról pedig a kir. palota a maga pompázatos barokk kiképzésében helyezkedik el. Ez az a hely, ahol történelmet csináltak és itt lakik most két vas- akaratu magyar, aki Magyarország feltámasztásán fáradhatatlanul dolgozik. A kir. vár megnézése a cél, tehát a várkapitányságtól kapott engedély alapján végigsétáltunk az összes jelenleg nem lakott és főképpen reprezentációs termeken. Ami szépség, gazdagság csak van, az itt találkozik és az a barokk stílben érvényre is jut. A vár építőművészei voltak 1 748-7 1 Hildebrand József, aki a várhegy déli végén barokk stilban oldotta meg feladatát. 1883-ban Ybl Miklós építi a várbazárt és az ő halála után Hauszmann Alajos folytatja a palota építését barokk stílusban. Nevezetesebb termei: a románstilü Szent István terem, az olasz ren. Mátyás terem és az ünnepiterem, ez utóbbi 724 m* területű és pazar diszitésii A termekben nagy képek és gobelinek, ezek kiegészítő részét képezik a káprázatos pompának. Ugyancsak itt nézhettük meg az Erzsébet királyné múzeumot, amelyben a mártír királyné emlékeit szép elrendezésben őrzik. Az udvaron a kir. várkápolna falához támaszkodik Mátyás kútja eredeti művészies felfogásban. Hz után elhagyjuk a kir. vár udvarát és Buda szűk régies utcáin végighaladva a honvéd emléket nézzük meg, azután Buda várának nyugati oldalán még meglevő bástyáira megyünk, hogy a budai hegyek szép kilátásában gyönyörködjünk. Lábunk alatt terül el a Vérmező, mely békevilágban és ma is a katonai díszszemlék helye. Itteni rövid pihenő és szemlélés után a Mátyás templomhoz igyekezünk. Már látjuk is messziről karcsú csúcsíves tornyát. Három század építészeti művészetének nyomait viseli magán. IV. Béla idejében épült a csúcsíves csarnoktemplom. Az épület külsején vízszintesen
