Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1907
36 haladják számra nézve a nyelvújítók másféle hibás összetételei, főleg az igetöves összetételek; ezeknek egy része nyomtalanul elveszett, minthogy a heljesebb irány elfojtotta és eltaposta őket még mielőtt gyökeret verhettek volna, ha nem is a nép, de az irói nyelvben, más részük azonban ma is él nyelvünkben. Corp. Gya. 589. Fal. 1704—2779. De a XVII. század végén Pereszlényi említi gramatikájában, hogy a főnévi jelzős összetételek, mint tengerpart, tejut, embernyom stb. apocopéval lettek a melléknévi jelzős összetételekből. Onnan kezdve a mn-i jelzős összetételek a főnévi jelzősökkel szemben mindinkább tért veszítenek s ha még a XVII. század közepén Faluéinál is találkozunk gályásrab stb. alakokkal, az onnan magyarázható, hogy Faluéi a nép nyelvét használta fel, hol a főneves összetételek ma is ritkábbak, mint az irodalmi nyelvben. De ha a jelzős összetétel jogosultságáról, régiségéről s fejlődéséről teljes képet akarunk nyerni, nem elég a régi nyelvre vagy csak a jelen kor irodalmi és a nép nyelvére szorítkoznunk, hanem legalább néhány példát kell felhoznunk a rokon-nyelvnek jelzős összetételei közül. Folyamodnunk kell tehát még egy harmadik forrás bizonyságaihoz: a többi finnugor nyelvek jelzős összetételeihez és azt fogjuk találni, hogy a melléknévi és a számnévi összetétel ott is igen nagy számmal van meg. Pld: finn : koso-kauppa: grosshandel, koso bőséges (Búd. szót 56); täysiku: telikold täyte nőm. täysi de már suun-táysi vö : mundvoll Búd. 202. kemapää: kevély, caput erectum Búd. szót. 274 uutis leipä = frissen sült kenyér, u. o. 864. Vog. k. jol-ma: alföld jól: quod infra est; ezzel szemben pasenma: ég; tulajdonképen, fényes föld —• jujt-kum: hátulsó, tulajdonképen hátulsó ember u. o. 871 juj-aul: utolsó, tulajdonképen utolsó vég u. o. 871 nayk jiw : vörös fenyő (Nytud. Közi. XXVI. 141 1. Szilási M. Névszói összetétel a vogulban) osztj: jil-chot alház — un-lovat nagytermetű lovat nagyság u. o. 276. észt: taga-ma hátul fekvő föld taga: háttér, hátul Búd. 196 Ip. divdo- olmus: férfi ember tulajdonképen teljes ember divdo dievdo teljes u. o. 202.
