Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1907

21

a) szint: tűz-szén, tüzesszén: tyzes zeen Kulcs. C. 29. vér széni M. A. tej-ut; arany-haj;

b) alakot: ék szeg P P B C ék Szent Pálban vagyon győzhetetlen menny ütő éékszegec M. A. Tan. 708; farkvas (heftel), Parthaöuenek farkvassat el mecce Kaz. C. 71. forgácsfa C. v. ö. Spanholz: kalap-süveg: kalapalakú s. P. P. B. kénkő-eső: Sylv. P. T. 1. 111. kérészt fekő? Lev. T. 1. 185. kő-eső köves-eső C., Juhayt a kőesőc inegőlec Tel. C 85. kő-es köves-es. Meg öltő ő zőlőiöket kő essel Apor C. 37 (es ees Keszth. C 202. Bécsi C 132 Apor C 24 eső) íép-méz lépesméz C. M. A.. Azon hoznak eleyben fel sylth halath es leeph meezet Krs C 125, lipes míz Sylv: U. ü. 124. nyárs gerely: Nőin. 325. páncél ing. M. A. szeg-fii: szekfiu. Mel. Herb. 13P szők fű C.;

c) nagyságot: csoda szarvas: Monda Geysa király: Miczoda czoda szaruas ez Helt: Krón. 41. gyermek-erdő: alacsony erdő »Psque ad insulam gertnek erdew« 1386-ból Nyr. VI. 124. szamár-terék: Jobvolna őneki hog’ eg’ zamar terek kő kőttetnec ő n’aka kőrn’ől Münch C 90. szekér széna M. A, P. P. B.;

d) fajt: alma-fa, tölgy-fa, makk-fa, bőr-fa: pinus silvestris, 2269/1290. »Venit ad duas arbores nyrfa ct borfa« Wenczel Vili. 251. csertölgy (melynek kérge csernek használható) C. csipke bokor Jord. C 729;

e) Az alapszó egyéb tulajdonságát: borju-orca Guary C. 66. szemtelenség értelemben. Minemű igazsággal es minemű borin arcaval kerz tenmagadnat bocsánatot, ha te haragot tartaz te at’at fianac ellene Guary C. 66 csatornakut: cisterna Pesti Nőm. 76; déd-iik: Deedyk: atavia Nyirkalas ük avia M. A. Kar. C 39 eb-orca: Ehhőz iőyen az eb-orca leánya B. Taz. Assz. v. ö. borjú orca; fátyol-bérhe Helt. Hál. 146. bérhe: (M.

A. C.) alsóing; farkassirás »Bizony igen farkas siras ez (I)ecsi: Adag 113) Farkasnevetés Born Pred 56 I. (keserű nevetés) farkasseb Kr. (rákseb) Az kyralyon vala farkasseb Péld. K. 24 ; gyöngy virág M. A. kád-fürdő: Egy kad főrődőt zőrze mynekwnk Pers. C. 467; ködmön ruha Münch C. 18; 1506-ból OL. Sz, Moczarreth; must-bor Sylv: Uj test I. 52. (most); or-marha: