Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1907

külső alakján épült. Pld. templomikért; faluszabadja PPB1: ager compascuus; űrnapja stb. II. Tekintettel vagyunk a tagok gramatikai funktiójára, hogy milyen beszédrész az összetétel egyik és másik tagja s a másik tag szerint megkülönböztetünk: főnévi, melléknévi, névmási, számnévi, határozós és igei összetételeket. Ez volna a gramatikai szempont: pld. háztető, vérvörös, akárki, kétszáz; immár Ym mar az nap feltámadván Pozs C 21. íme immá kedeglen idő vág’on Nagysz. C 95; menny dörög. III. Igen régi az a felosztás, mely azon a logikai viszonyon alapszik, melyben az összetétel két tagja áll. A két rész közötti viszony igen különböző lehet és gyakian merülhet fel nehézség, hogy egyik vagy másik összetétel milyen csoportba tartozik, miután a különböző viszony ritkán van jelölve nyelvünkben. Két nagy csoportot lehet itten megkülönböztetni: mellérendelő és alárendelő összetételt; első esetben az összetétel tagjai teljesen egyenrangúak egymással s vagy rokon vagy ellentétes jelentésüek, (dvandvá) pld. szóbeszéd, ágasbogas; második esetben az előtag az utótagnak csak meghatározására szolgál s az alapszó által kifejezett fogalom, mint nem, magában foglalja a szerkesztett fogalmat, mint tájt; pld. hegymászás, szívbaj: a mászásnak, a bajnak csak egy neme. — Az alárendelő összetételnek számos alosztálya van, azon viszony szerint, mely logikailag az összetétel két része között van. Legfontosabb csoport a tárgyas és a jelzői csoport, mely utóbbi ismét tisztán jelzői, (idg. nyelvészek elneve­zése szerint karmadháraya) és metonymiai, (bahuvríhi, sokrizsű) összetétel. Végül a IV. szempont Wundt nak már előbb említett lélek­tani szempontja, mely az összetétel részeinek a mondatból való kiválásán és egyesülésén alapszik és a tagoknak mondatbeli elhelyezése szerint 1. szomszédos 2. közelbehatás 3. távolbahatás eredménye, (Contactwirkung, Nahewirkung, Fernwirkung). E felosztások mindegyike oly tág határokat jelöl ki, hogy azok közé igen sok összetétel fér; de közelebbről vizsgálva őket, kisebb-nagyobb különbségeket tüntetnek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom