Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1905
6 met hazájától és német testvéreitől. Azért sürgette egy oly intézet létesítését, mely a gyülekezetek számára tanítókat neveljen és az esperesség minden gyermeke által könnyen hozzáfér hető legyen. Ennek az iskolának létesítése munkára sarkalja az egyházmegyét és nem kerül sok időbe, az ige testet ölt és a protestáns szegénység áldozataiból összehordogatja az alapot egy szerény tanintézet felállításához, a mely azután hű buzgalommal ápolja a tudományt és a magyar nemzeti eszmét a társadalmi élet különböző mezején és egy félszázadon keresztül szolgáltatja elemi iskoláinknak a sok jeles tanítót, a kik magyar szellemben növekedvén, a német nyelvű iskolák tanítványaiba is belé oltották a hazafiságot. így az iskola, mely keletkezését annak köszönhette, hogy magyar tanítók neveltessenek, hosszú ideig hű maradt feladatához és igy beváltotta az esperesség reményeit, melyeket alapításához fűzött. Az iskola felállítása és a tanári állás szervezése. Az 1790,'1-ik évi alkotások uj szellemmel töltik be a kebleket, melyek épen úgy felszabadúlnak az elmúlt századok lidércz- nyomása alól, mint a hogyan újra ébred a természet a tavaszi lágy szellők lengedezéseire és a nap éltető sugaraira. Megszűnik a közöny és helyét lázas tevékenység foglalja cl. Versenyre kelnek az osztályok, a feleke/etek, hogy a nemzetet kimozdít sák tétlenségéből. A társadalom ragadja kezébe a haladás zászlóját; és magasan lobogtatja a megmozdult nemzet előtt. De szüksége is volt a társadalomnak ily fellendülésre, mert csak ez riaszthatta fel a tespedésbe sülyedt nemzetet a megsemmisítéssel fenyegető tétlenségből, csak ez egyesíthette az osztályok szétforgácsolódott erőit. A küzdelem mezején megjelent az ág. evang. egyház is és letette áldozatát a haza oltárára. Nem sok volt, a mivel a haza felvirágoztatásának munkájához szegődhetett; de áldozat- készséggel oda adta majdnem mindenét, oda adta fáradságának gyümölcsét, hogy iskoláit szervezze és újakat alapítson.
