Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1901
7 ott a távollevők teljesen kiestek megfigyelésünk elől.“ így ir e kérdésről a hivatalos statisztikai kiadvány. A bonyhádi kimutatott 19 távollevő nem felel meg ugyan e szerint a valóságnak, de a teljesen kivándorlótokkal együtt sem emelkedhetik a távollevők száma 555-re, mint a hogy az I. fejezetben a népfogyást kitüntettük. 8 megmarad az a megnyugtató tudat, hogy fogytunk ugyan lélekszáin- ban, de nem túlságosan ; a hiányzó 555 lélekből bizonyára sokan még visszatérnek, mert a népszámlálás idején talán munka után járva Budapesten, Pécsett, avagy más városban kenyerüket keresve jártak távol! 8 még meglehetünk elégedve Tolnavármegye kimutatott csupán 676 távollevőjével, ha figyelembe veszszíik, hogy ugyanekkor Vasmegyéből 11.625, Sopronmegyéből 7.355, Veszprémmegyéből 3.725 lélek volt távol. — Lélek- szátn és terület arányában a viszony bizonyára Tolnavármegyére nézve kedvező. A megyei egyes járások között azonban mindenesetre 190 lélekkel a mi járásunk helyzete a legkedvezőtlenebb, míg a dombóvári 15 lélekkel s a tamásii 41 lélekkel a legkedvezőbbek. III. A férfiak és nők a r á n y a. A két nem aránya Tolna vármegyében az országos átlag fölött van, a mennyiben az egész országban 1000 férfira 1009 nő esik, mig nálunk 1015, azaz az 1890. évi országos átlag. Bonyhádon a nők száma még nagyobb, a mennyiben 1000 férfira 1064 nő jut. A nemek közötti számarány legegyenletesebb a tamásii járásban, hol is 1000 férfira csak 1001 nő esik, a simontornyaiban már 1002, a dombóváriban 1006, még a völgységiben a legtöbb: 1034. A nagy differencziát a távollevők számából magyarázhatjuk meg, A férfi küzd, munkát keres, elhagyja
