Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1898
17 szabaditására utasította övéit. Márcz. 4-én kelt levelében arról értesülünk, bogy Erdó'di Péter 500 emberrel Kővár alá szállott, de a törököt lesbe csalni nem tudta. Ezek azonban a minap a korotnaiak közül többeket fogságba hurczoltak; szegény lakósai félelmükben most már a mezőre sem mernek kimenni. Nagyon természetes, hogy a föld népe, a hol csak alkalom kínálkozott, teljes mértekben boszut iparkodott venni a törökön dulásaiért. Kisebb-nagyobb csapatokba összeverődve saját szakálukra is csináltak portyázó kirándulásokat; legalább erre lehet következtetni Zrínyi 22-én kelt levelében, melyben arról értesít, hogy a bosnya pasa és több szandsálc portyázásra vagy esetleg várostromra indulnak, mivel a mieink oktalan kalandozásai felingerelték őket. Komolyabb fordulatot vesz a háborúskodás szept.-től kezdve. E hónap elején a budai pasa Kapos és Korotna ellen vonult. A várak őrsége kész ugyan a védelemre, de a sikeres védelem lehetősége sincs részükre megadva: sem elegendő fegyverük sem elegendő hadiszerük. Kérnek ugyan a bántól, de ő sem segíthet rajtuk, mivel a bosnya pasa már Veükéhez érkezett. Szept. 12-én Ilorvát György és Kobak M. írják, hogy a török már üt napja löveti Kaposvárt, Korotna pedig már nagyon gyöngén áll. Zrinyi szept. 24-én kelt levele szerint mind a két vár a budai pasa hatalmába került. Nem kevésbbé szerencsétlen a helyzet Tótországban is, a hol a várakat kardcsapás nélkül adják fel. 23-án a bosnya pasa is megindult a Száva partján Csázmától, de egyelőre nem tudni, hogy hová szándékozik. Egy okt. 5-iki levél szerint Babocsa elestéről értesülünk, árulás folytán került török kézbe. Október 8-áu Írja Zrinyi, hogy a Babocsából Kanizsa felé nyomuló törököket könnyelműségük miatt meglehetett volna verni, de a kellő haderő nem állott rendelkezésére. Ekkor Írja, hogy Szigetvár hir szerint felégettetett, de a hir szerencsére nem bizonyult valónak, mert a budai pasa a vár ostromával felhagyott és az épülő kastélyt is leromboltatta. Okt. 15-én két pakráczi aga Yerbónál vereséget szenvedett. A következő, 1556. év hasonlóan telt el. A harezok főszintere ez évben is a Duna-Dráva között és a horvát végeken volt. A felvidékről Dersfi István kassai kapitány szept. 2-án kelt leveléből kapunk némi értesítést, a ki tudatja, hogy Tarkő, Abaujvár, Pálocz és Nagyida várakat Ferdinánd seregei elfoglalták. Báthori Gy. és Varkócz Tamás Kászon pasával és 3000 törökkel Váradon vannak. Iluszt az ostromot szerencsésen kiállotta.1) Annál több adatunk van nagyrészt szintén Zrinyi leveleiből2) a dunántúli és horvát részekre vonatkozólag. Április 24-én Írja Zrinyi, hogy a posnya pasa s több szandsák uj hadviselésre készülődnek, kikkel °°“'ÉaAÍ&s 1) Okmt. 29 kt. 408. 2) Okmt. 29 kt. 342—420. 2
