Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1898

34 foglalkozó tanár több időt szentelhet, egy-egy tanulónak, jobban kipuhatolhatja és pótolhatja a hiányokat, biztosabban haladhat a czél felé és az ifjúság kevesebb megterhelésével is elvégez­heti a kiszabott tananyagot. A magyar nemzeti szellem ápolása és fejlesztése szempont­jából megragadtunk minden alkalmat, hogy tanítványaink lel­kében a hazaszeretet lángját éleszszük és azokban a kegyelet nemzetünk nagyjai irányában megszilárdítsuk. Szeptember 17-én felejthetetlen királynénk temetésének napján gyász istentiszteletet tartottunk az ág. hitv. ev. gyüle­kezet templomában és Fáik Henriknek, az intézet exhortátorá- nak szónoklata mellett róttuk le a kegyelet adóját hazánk nagy asszonyának emléke iránt. Szeptember 18-án iskolai ünnepélyt rendeztünk a tornacsarnokban, ahol az igazgató — a hatóságok és nagyszámú közönség jelenlétében — ecsetelte 0 Felsége áldásos életét és azt a pótolhatatlan veszteséget, mely az ő halálával sújtotta hazánkat és nemzetünket. Ugyanekkor a tanári testület „Erzsébet királyné emlékére“ ösztöndíj alspitványt létesített, melynek kamatjai a záró ünne­pély alkalmával a nagy királyné emlékének megújítása közben fognak kiosztatni. Isteni tiszteletet ültünk deczember 4-én 0 Felsége, jóságos királyunk félszázados uralkodásának évfordulója alkalmából. Márczius 15-én megemlékeztünk az 1848-iki nagy esemé­nyekről, április 11-én pedig iskolai ünnepélyre gyűltünk össze, a melyen Fáik Henrik ünnepi beszéde, hazafias szavalatok és énekek előadása és a nagyszámú közönség érdeklődése emelte az ifjúság kegyeletét. A vallás-erkölcsi érzés ébrentartása és fejlesztése vezérelt bennünket, a mikor vasárnaponként és egyházunk egyéb ün­nepein megjelentünk az ifjúsággal az ág. hitv. ev. gyülekezet templomában, hallgatva Isten igéjét az exhortator ajkairól. Az első félévben a reformatió ünnepén, a második félévben exaudi vasárnapján járult a tanári testület és az ifjúság az Úr asztalához. Nem kerülte ki figyelmünket a jótékonyság felébresztése

Next

/
Oldalképek
Tartalom