Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1897
25 kedvelték tanárai, a hires Tatay, a mostani közokt. államtitkár Zsilinszky Mihály és Benke Gyula, a szarvasi főgymnasium jelenlegi igazgatója, liogy mmesak taníttatásáról gondoskodtak teljesen, hanem oly keresetforrásokhoz juttatták, melyből sze- génysorsu, sok gyermekkel megáldott szüleit is segélyezhette, így végezte előbb egy évig Szarvason, majd később Sopronban a theologiai tanfolyamot, ennek befejezése után pedig Bá- selben az egyetemet, hol különösen a természettudományokat hallgatta. — Az 1871-ik nyarán tért vissza Báselből és még ugyanazon évben pappá szentelték. A papi pályán mint activ lelkész nem működött, hanem követte lelke vonzalmát, mely a tanitás terén kívánta szolgálni evangyeliumi protestáns egyházunkat és hazánkat. A tanári pályát nevelősködéssel kezdette. Fel szén teltetése után két évig működött a régi protestáns Ostfy-családnál Ostfy- Asszonyfán, honnan az 187s/*-iki tanévre hivta el esperességi algymnasiumunk fentartó testületé. Az ifjú, ambiciózus tanár itt is csakhamar kiérdemelte a fentartóság elismerését és megnyerte tanítványainak szeretetét. A fentartóság már egy évi működése után oly bizalommal volt iránta, hogy az éveken át deficittel küzdő tápintézet vezetését a kezdő tanár kezébe tette le. Es Marhauser Imre nem riadt vissza a nehéz feladattól, melyet a veszteséggel dolgozó intézet átvételével az akkori évek nagy drágasága mellett magára vállalt. Fényesen beigazolta koszorús költőnknek, Arany Jánosnak e szavait: „Es tudod az erő micsoda? Akarat, Mely előbb vagy utóbb, de borostyánt arat.“ Nyolczszáz forint deficzittel vette át 1874-ban a tápintézetet s a folyó tanév végével közel 19 ezer forint vagyonnal zárja le a számadásokat, melyből időközönként 12 ezer forintot adott kölcsönképpen a fentartó- ságnak a gymnasium fejlesztésének czéljaira és építkezésekre. — Nem szükséges apró részletességgel elmondani, mily buzgósá- got fejtett ki ez áldásos intézménynek felvirágoztatása körül, hiszen látták kortársai, miként járt az első években az iskola szolgával házról-házra könyöradományokat gyűjteni ,,éhes di
