Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1895
8 szabadkézi rajzban.“ — De sajnos, épen az ellenkezője áll, a tanuló épen ebben nyer legkevesebbet az iskolától, mert a gymnasium négy alsó osztályában nem azon eredményekre törekednek, a melyekre kellene. Mi a szabadkézi rajzolásnak feladata ? A geom. rajz átmenet a szabadkézi rajzoláshoz és annak alapja; a lapdiszitések ugyanis a sikméi’tan törvényére támaszkodnak, ott tanulja meg a tanuló az alapformákat, melyeknek szabályos összekapcsolása adja a diszitést. — Ily diszitéseket egyes ipartárgyakon is találunk és mihelyt a tanuló e di- szitményt nem tudja visszavezetni a már ismert egyszerű geom. formára, már nem érti a diszitést és nem lehet önálló. Ez a próbakő, itt mutatja meg a tanuló, mit tud, — másolni tanult-e meg vagy megértette a lényeges alapelveket. Ha az eddig divó másoló rendszerből Ítélik meg a rajztanitásnak értékét, nem csoda, hogy a szabadkézi rajzolás ta-nitását mellékes dolognak tekintették, hiszen az akkor, nem gondolkozó tehetség kiművelése, hanem annak elfojtása. Miben áll tehát tulajdonképen a szabadkézi rajztanitás vég- czélja az algymnasiumban. — A szabadkézi rajzolás a testalakok távlati képeinek megszerkesztését kivánja, még pedig természet után; mert enélkiil a tanítás nem vezet eredményre, ezt pedig a következő módon lehet elérni : a) Előgyakorlatokban, melyek a mértani alaktanra vonatkozó rajzolásban állanak. Egyenes vonalú idomok és körre vonatkozó mértani diszitések rajzolása. A szemmérték gyakorlása. Szemléltető tanítás a szinezésben. Az ecset kezelése. A festékek felismerése és elnevezése b) Ornamentalis rajzolás, de ez ne legyen másolás, hanem itt is az ész és gondolkozó tehetség igénybe vétele mellett vezesse le a tanuló az összetett alakokat az alapformákra és így készitse el a kontourt. Itt lehet az alakot meghatározó törvényeket : proportiot, symetriát és rithmust tárgyalni és a legfontosabb stylelcet megismertetni. c) Testek után való rajzolás.
