Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1894
— 43 A tolna-baranya-somogyi ág. ev. esperessé»- hatvanat meghaladó iskolájának mintegy „80 tanítóra“ volt szüksége és az 1853-iki jegyzőkönyv szerint a szt.-lőrinczi iskola nemcsak egyházmegyénk iskoláit tudta ellátni alkalmas tanítókkal, kik közül sokan a jegyzői hivatalt is viselték, hanem még sok felvidéki gyülekezet is, melyek közül csupán a győri, kőszegi, budai gyülekezeteket említem meg, intézetünk növendékei közül választotta tanítóját. A tanítókon kivül ezen iskolában vetette meg műveltségének alapját az egyházmegye lelkészeinek jelentékeny része, sőt hazánk politikai nevezetességei közül is többen a szt.-lőrinczi iskola emlőjén növekedtek, ott élesztgették a gyermek lelkében a hazaszeretet lángját, mely belevegyült a honfi erények egekig emelkedő tiizoszlopába! Most pedig mikor megválunk ezen kortól, melyben a szt.- lőrinczi iskola a maga egyszerű eszközeivel oly buzgón igyekezett az egyház, a haza iránt való tartozását leróni és a magyar nemzet fiainak számát, műveltségét emelni : fordítsuk tekintetünket az elmúlt idők alakjai felé, kiknek áldozatkészsége, fáradhatatlan munkássága ezen iskolát megteremtette, fentartotta és ne tagadjuk meg elismerésünket azok emlékétől. E férfiak buzgósága szolgáljon példányképül mindnyájunknak, hogy az egyház és haza iránt való tartozásainkat mi is oly igazán róhassuk le, mint a hogy ők tették! B) A szt.-lőrinczi algymnasium. Az algymnasium szervezése. A középiskolai oktatás ügye az ötvenes években nagy átalakuláson ment keresztül. Az „(£ntíUltrf"-ot az 1850-ik évben kötelezővé tette a „kormány“ Magyarország összes iskoláira nézve, ha nyilvánossági jogát továbbra is meg akarta tartani. A szervezkedés nagy áldozatokat kivánt a fentartóktól és ezek közül többen csupán a legnagyobb erőfeszitéssel tudtak a kivánalmaknak megfelelni. Különösen sok nehézséggel küzdött a tolna-baranya-somogyi ág. ev. esperesség; tőkéi és járulékai elégségesek voltak ugyan, hogy a régi alapon álló iskolájának szükségleteit kielégítse, arra 4*
