Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1894
— 41 — esperességi gyűléshez beterjeszti jelentését, melyben „az oskola állapotával, a professor munkálkodásával, a tanuló ifjúság tudományos elmenetelével és erkölcsiségével teljes megelégedését“ fejezi ki. Az 1835 évben megállapított szabályzat, a milyen határozottan kőrvonalozza az iskola feladatát, épen olyan részletes utasítást ad a tanítandó tantárgyakról, azok módszeréről, az ifjúsággal való bánásmódról ; szóval a tanitás és nevelésről. Tisztán állott tehát az esperesség előtt az iskola czélja és ismerte azt a módot, melylyel czélját elérheti; oly kiváló paeda- gogus pedig, mint Lebr András volt, szigorú következetességgel haladhatott a kijelölt utón. Bizonyára élénk szellemi élet jellemezhette e korszakot és azért igen kell sajnálkoznunk, hogy ezekből az évekből alig maradt reánk valami, a miből Lebr András munkásságát és az iskola népességét megismerhetnénk. Az 1832-ik évtől kezdve Lehr Andrásnak csupán 18*9/so- iki évről szóló jelentése található az esperesség levéltárában, de ebből sem tudhatunk meg egyebet, mint hogy a szt.-lőrinczi iskola most is három osztályból állott, melyek közül a két magasabb két-két évfolyamra terjedt és hogy összesen 41 tanulót számlált, kik oktatást nyertek mind azon tárgyakból, melyeket a szabályzat előír. Egyéb tekintetben azonban felvilágosítást nem nyerhetünk belőle; még azt sem tudhatjuk meg, vájjon az ágost. kitv. evangélikusok 1842. évi egyetemes közgyűlésének határozata szerint kidolgozott és az 1846. évi közgyűlésen módosított „oskolai rendszere“ vont-e maga után valami változást eddig követett eljárásában. Az esperesség 1848 után az 1851-ik évben tartotta első gyűlését, de azon sem foglalkozik a lőrinczi iskolával, miért is a történet fonala elszakad és öt évi időtartamból nem mondhatunk róla egyebet, mint hogy létezett és folytatta csendes működését ezekben a szomorú években is. Az 1853. évi augusztus 24-én tanácskozik újra a fentartóság az intézetről és pedig kapcsolatban a soproni főiskola ügyével, melyet a dunántúli egyházkerület a T hun-féle „(Sitt Wurf“ utasitásai értelmé4