Evangélikus Gimnázium, Bonyhád, 1882
9 Földraj: és tortendem. I- 8« oszt. hét. 3 óra. A mértani és természettani földrajz elemei. A magyar korona tartományai. K. k. Batizfalvy István „A földrajz elemei“ 9-ik kiadás. II- ik oszt. hét. 4 éra Európa földrajza. -K. k. mint fentebb. Történe’emből: az ótor főbb eseményei a népvándorlásig. K. k. La- dáuyi Gedeon „Világ történet“. 3-ik kiad. 1873. III- ik oszt. hét. 4 óra. A közép és újkor főbb eseményei földrajzi kísérettel. K. k. mint föntebb. IV- ik oszt* hét. 4 óra. Magyarország történelme. K. k. Horváth Mihály „A magyarok története.“ 9-ik kiad. Mennyiségtan. I- ső oszt. hét. 4 óra Számtanból: tizedes rendszer, a négy mi- velet egész és törtszámokkal. K. k. Közönséges számtan. Mauritz Rezső. Harmadik kiad. 1879. Mértanból: pontok, vonalok, szögek, a háromszögek összeillősége. az egyenlő számú háromszögekről szóló tantételek, függélyesek rajzolása, szögek felezése. K. k. Mocnik- Szabóky: „Nézlettan.“ II- ik oszt. hét. 4 óra. Számtanból: Az arányosság és a hármasszabály egyszerű következtések alapján, az arányos osztás, a középszám kikeresése, száztól százra és százból való számítás, az egyszerű kamatszámítás. K. k Közönséges számtan. Mauritz Rezső. 1877. Mértanból: Négy- és többszögek, az idomok területének számítása, a pithagorasi tétel, a háromszögek és sokszögek hasonlósága. K. k. mint föntebb. III- ik oszt. hét. 3 óra. Számtanból : Felpénz számítás, nyereség, veszteség és biztosítási számítások, arány, aránylat. ezek alkalmazása, az egyszerű és összetett hármasszabály, az egyszerű kamatszámítás, lánczszabály, arányos osztás. Elegyitési számolások, aranyág ezüstről szóló számítások: u. m az ötvények értékének keresése. Mértanból: a körről, körbe és kör köré irt idomok, az ellypsis. K. k. Mocnik-Szabóky „Nézlettan“ 7-ik kiadás. 1876. IV- ik oszt. bet. 3 óra. Az algebra jelei. A negativ számok. A négy művelet egy- és többtagú egész kifejezésekkel, valamint törtekkel. A hányados alakjai A legnagyobb közösmérték, a legkisebb közös többszörös kikeresése közönséges számoknál, valamint egy és több tagú algebrai egész kifejezéseknél. A törtek egyszerűsítése. Különböző nevezőjű törtek összevonása. A nevezetesebb szór-
