Bizalmas Értesítések 1939. augusztus

1939-08-08 [1504]

Sa o- Szf/Zs /Varsói lapszemle II. folytatása./ 'Ezek a kunok mégis csak lovagias nemzet. Azért mondom " kunok", mert nyugaton gyakran igy nevezik a magyarokat csak azért, hogy ezzel holmi kulturális es műveltségi alacsonyrendőrséget mutassanak ki. Ezt az alacsonyrendüséget azonban sehol sem találtam meg. Ha a városban sétáltam, olyqn épületek, terek és.szobrok vettek körül, amelyeket számtalan háború romjai felett épitettek újra. Több apró visszaemlékezés felsorolása után így fejezi be cikkét: Bizonyos, hogy Magyarország továbbra is a nagyjavojü nejetek sorában fog maradni, Y Hb/Hb/Y Paris, július 8. /Havas/ A Temps Louis de Vienne tollából "Szent István jegyében?" cim alatt tanulmányt közöl a magyar politikáról* A Szent István segitségülhivása - irja többek között de Vienne - egyre gyakrabban ismétlődött az utóbbi időkben* Horthy Miklós kormányzó az országgyűlés megnyitásakor mondott beszédében a nagy király alakját úgyszólván vezérként állitotta a viharos tengeren Magyarországot és az ország sorsát vi^ő hajóra. Vájjon ez a könnyen megmagyarázható aggodalom jele? A szándék mindenesetre Srthető és a gondolat önmagáért szól. I.István a magyar föld "összegyűjtőinek" mintakép*. A "szent korona területeiről" beszélni annyi ma is, mint a természeti határok közt fekvő területről tenni emlitést: a közép-Duna medencéjéről, hogy navén nevezzük. Öt emliteni annyi, mint programmot adni; vagy legalább is hivni, segitségét kérni ugyanaz, mint bátorságra bizditani a megvalósításhoz. De milyen lehet a végrehajtás? A cikkiró itt megállaá pitja, hogy Magyarország külpolitikáját jelenleg a "tengelyéi irányitja. Rámutat e magatartás okaira és annak "veszedelmes ellentételére". Valóban már nyilvánvaló, hogy "igen nehéz.ezt a külpolitikát összeegyeztetni az olyan belpolitikával, amely megérdemli ezt a nevet"- Budapesten rájöttek arra, hogy "a totális rendszer lényegénél fogva kisugárzó" és emiatt nagy zavarban vannak. De Vienne azután rámutat a nácizmus magyarországi folytonos haladására és arra, hogy a mozgalom a legutóbbi választásokon a szavazatoknak nem kevesebb mint 26 százalékát kapta. Ezért nem kell csodálkozni, ha a hagyományos magyar erők reakciója állapitható mog. így Bethlen István gróf volt miniszterelnök legutóbb kijelentette, hogy ha a hitleri forradalomnak német nemzeti szempontból volt is létjogosultsága, hasonló mozgalomnak Magyarországon sem alapja, sem értelme nincs. Megállapította ezenkivül, hogy a mozgalom "a szabadelvű korszak kormányzati módszereinek félredobásával' a kollektivizmus szálláscsinálőjává válik. Bethlen gróf nem az egyedüli, aki felismerte a pillanat súlyos voltát. Noha nem annyira határozottak kifejezéseikbon, a kormány szószőlői sem igen szépitik ezt. Horthy országgyűlési beszéde felhívást tartalmaz a történelmi alkotmány szellemének, az ezeréves nemzeti hagyományok szellemének és a magyar jogérzéknek tiszteletbontartására, Ez az utóbbi igen jelentős e tekintetben. Érdekes egyébként teszi hozzá Be Vienne -/hogy Horthy tengernagy ugyanezt a beszédet használta fel, hogy állást foglaljon más téren is, Ez, tekintettel a magyar külpolitika fentebb emiitett adottságaira, szintén mem érdem nélkül való dolog. Ez a protestáBSyazt tartván, hogy "nincsen olyan probléma, amelyet ne lehetne többé-kevésbbé megoldani barátságosan is", kijelentette: "' ;v /Vége következik/ I r\