Bizalmas Értesítések 1939. július

1939-07-22

Bori in, iulius 22./^c£yar Távirati Iroda./ .Az- osseni National zeitung ^Zsidók a Dunamedoncébcn'- címmel a zsidók dmiamedencei té foglalásáról ír. , .. . A lap bevezetésében hangoztatja, nogy az onallo szlovák állam megalakítása felhívta minden német figyelmét"a Dünamedencére. A cikk ezután röviden ismerteti a Duiiamadence t -rt éne tét. Azt iria. hogy ezt a területet már való színül e-a a kőkorszak, an emberek laktak, akik az illír népcsoporthoz tartoztak. Néhány évszázaddal később jelents* meg ezen 'a területen termán néptörzsek, amalvek súlyos harcok arán birtoKukba vették ezt a földet. A kilencedik évszázad végén"jelentek meg a Dunamedencében a magyarok. Szt a területet akkor németek, főleg bajorok la. ták, kevés szlávval és avarral keverve. A .német gyarmatositó munka Pannóniaerdeiből és mocsaraiból virágzó területet varázsolt, amelyet a magyarok hódító harcai sem. tudtak teljesen tönkretenni. A;németek'már a középkorban alapját alkották a polgárságnak- egész Magyarországon.0k voltak a városalapítók ők tárták fel a banyákat, . . mint ahogyan minden területen ők voltak a kultúra előharcosa!, Magyarország legtöbb városát németek ' • alapították, sőt soknak német birodalmi joga is volt és a hivatalos nyolv is német maradt. A német ipar, a német bányászat, a német bor és földiái- ' velés, valamint kereskedelem virágoztatta fel azokat a, varosokat és mindez maidnem kizárólag német kézen maradt egészen 1848-ig.. Az addig gettókban élő zsidók azonban mindig arra torokodtok, hogy a. pénzszerző ioglalkozásokaM magukhoz ragadják. AulönÖscn a koroskootolomDo igyekeztek bekapcsolódni és önnél a most őrködésüknél kihasználták saját cél iáikra a magyarok nemzeti öntudatát .s.Ahol nyomor és szükség mutatkozott, városokban vagy falvakban, a zsidók megnyitották* pénzes erszényüket és uzsorával mindenütt magukhoz ragadták a vagyonok?.t. A lap. ezután ismerteti a zsidók el őretörését Pozsony városában. Azt irja, hogv mar II. Ottokár alatt kezdtek a zsidók szerepet játszani Pozsonyba..-. ."Hosszasan fejte veti ezután a történői am során a zsidók ollón foganatosított intézkede sokét és hangoztatja, hogy a zsidók.később mindjobban tért hódítottak. Bethlen Gábor felkelését - folytatja a lap - szintén támogatták a zsidók pénzzel és ázzel ismét megerősödött helyzetük Pozsonyban.' Jlzokot a zsidókat bethleni zsidóknak is hívják. Támogatójuk volt a zsidóknak Pál f f y gróf .is. Kossuth Lajos, amikora. zsidók emancipációjáért harcolt, természetesen ismét csak s ogitetto a zsidókat. A zsidók Bécs irányában mindig lojális nyilatkozatokat tettek, ugyanakkor azonban titokban'Kossuthot támogatták és az 1848-i szabadságharcban élénk részt vatták anyagi támogátasukkal. A pozsonyi németség a zsidók ollón fordult, a zsidók"védelmére azonban Lamberg városparancsnok katonaságot vezényelt ki, amely fegyveres erővel nyomta vissza a néne tokot. Szemére akkori belugyminiszter^vizsgáiatot indított az ügyben és megállapította, hogy a zsidókat állítólag,azért üldözték, mert "nú magyaroknak?

1 vallották maaukat. Szemere különb íróságban ítélkezett a támadók felett, és több mint szaz embert különböző büntetésre ítélt. Sttől kezdve a zsidók mégjobban előretörtek a számbelileg .gyenge, de befolyásos magyar városi lakosság terhére. Nevüket megmagyarbsitották. így álcázva kijöttek gettóikból es ellepték a kereskedelmet. A magyarok hagyták a zsidók előretörését, mert nem ok voltak a zsidók áldozatai, hanem Kizárólag és egyedül a városok német polgársága. A világháború után csakis a zsidók tudták belevinni Magyarországot a bolsevista forradalomba. Az összeomlás után a zsidók törek vése Csehszlovákia felé fordult. A íáasaryk-Benes-rendszer alatt ők voltak az agyatlanak, akik jól érezték magukat a cseh köztársaságban. /Folyó, köv./